Súlyos bírságot kaphatnak a kutyatartók idén ősszel: Pest megyében már 150 ezres felszólítások érkeztek
Gyömrőn több kutyatartó is 150 ezer forintos állatvédelmi bírságról kapott fizetési felszólítást, mert nem tett eleget a 2026-os ebösszeírási kötelezettségnek. Az érintettek közül többen azt állítják, nem kaptak előzetes hivatalos értesítést arról, hogy külön adatlapot kell benyújtaniuk az önkormányzathoz. Polgár Klaudia két francia bulldog után összesen 300 ezer forintos felszólítást kapott, Kálmán Zsuzsanna 13 éves keverék kutyája után 150 ezer forintot követelnek.
Gyenes Levente korábbi polgármester szerint akár hatezer kutyatartó is kaphatott ilyen levelet, Kisberk Szabolcs jelenlegi polgármester ezt vitatta, és azt mondta, az önkormányzat több csatornán tájékoztatta a lakosságot.
Kötelező az ebösszeírás, akkor is, ha van chipje a kutyának
Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény alapján a települési önkormányzatoknak legalább háromévente egyszer ebösszeírást kell végezniük, az állattartók pedig kötelesek az összeírás során kért adatokat rendelkezésre bocsátani. Gyömrőn a 2026-os ebösszeírást február 16. és április 30. között tartották, és minden kutyáról külön adatlapot kellett benyújtani akkor is, ha az állatot korábban már regisztrálták.
Honnan jön a 150 ezer forintos összeg?
Dr. Nagy Csilla jogász szerint az állatvédelmi bírság alapösszege kedvtelésből tartott állat esetén 75 ezer forint, amit a 244/1998. kormányrendelet szerinti szorzókkal kell módosítani. A kötelező adatszolgáltatás elmulasztásánál kettes szorzót kell alkalmazni, így a 75 ezer forintos alapösszegből valóban kijöhet a 150 ezer forintos bírság. A jogász ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a számítás helyessége és a bírság kiszabásának jogszerűsége két külön kérdés.
Figyelmeztetés nélkül is büntethetett az önkormányzat?
A jogász szerint a gyömrői ügy egyik legfontosabb kérdése, hogy jogszerű volt-e az azonnali bírságolás, vagy először figyelmeztetést kellett volna alkalmazni. A közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény főszabály szerint akkor teszi lehetővé bírság kiszabását, ha az ügyféllel szemben az eljárás megindítását megelőző egy éven belül már jegyeztek be szankciót. Az ebnyilvántartásba történő adatszolgáltatás elmulasztása önmagában nem feltétlenül tartozik a súlyos jogsértések körébe.
Elég, ha az önkormányzat közzéteszi a felhívást?
A törvény előírja az ebösszeírást, de nem követeli meg, hogy minden egyes kutyatartót személyesen, postai levélben értesítsenek. Dr. Nagy Csilla szerint attól, hogy a kötelezettség már több mint egy évtizede szerepel a jogszabályban, még nem lehet automatikusan feltételezni, hogy minden érintett tudott az adott település aktuális adatgyűjtéséről. Azt, hogy a helyben szokásos közzététel minden esetben elegendő-e a bírság kiszabásához, bírósági döntés még nem tisztázta.
Megszólalt a 33 éve Gyömrőn praktizáló állatorvos
Dr. Stájer Attila állatorvos szerint az ebösszeírást és az állattartók egyéb bejelentési kötelezettségeit nem szabad összekeverni. Emlékei szerint Gyömrőn az elmúlt közel 33 évben mindössze egy alkalommal történt minden kutyatartóra kiterjedő ebösszeírás, akkor 4000–4100 kutyát regisztráltak. A jelenlegi kutyalétszámot 5000 fölé becsüli, de ez saját becslése. Azt javasolja, hogy az önkormányzat személyesen is keresse fel az ingatlanokat, és mérje fel, hány kutya él a településen.
A mikrochipre vonatkozó szabályozás különálló: a 41/2010. kormányrendelet szerint négy hónaposnál idősebb kutya csak elektronikus transzponderrel megjelölve tartható. A Magyar Állatorvosi Kamara PetVetData rendszere a mikrochippel megjelölt állatok adatait tartalmazza, ezek az adatok azonban nem helyettesítik automatikusan az önkormányzat által végzett ebösszeírást. A veszettség elleni oltás szabályait a 164/2008. FVM rendelet rögzíti.
A közmeghallgatás sem törölheti automatikusan a bírságokat
Gyömrőn november 19-én közmeghallgatást tart az önkormányzat, ahol a lakosok kérdéseket tehetnek fel és javaslatokat fogalmazhatnak meg. A közmeghallgatás azonban önmagában nem jelent jogorvoslati fórumot, és nem törli automatikusan a már meghozott hatósági határozatokat. Dr. Nagy Csilla szerint a jegyző jogszabálysértés esetén módosíthatja saját döntését, de nem pusztán lakossági nyomás hatására; az egyedi határozatok jogszerűsége jogorvoslati eljárásban vitatható.
