Hogyan építik gyűjteményüket és tervezik jövőjüket a magyar műgyűjtők?

by Pal
0 comments
Hogyan építik gyűjteményüket és tervezik jövőjüket a magyar műgyűjtők?

Mit vásárolnak, hogyan gyűjtenek és hogyan látják gyűjteményük jövőjét a hazai műgyűjtők?

A hazai műtárgyvásárlási szokásokat feltérképező kutatás harmadik alkalommal készült el 2026-ban, a korábbi 2022-es és 2024-es felmérések után. A 125 kitöltő válaszain alapuló kiadvány a hazai műtárgyvásárlók összetételét, motivációit, vásárlói magatartását és a gyűjtemények jövőjéről szóló elképzeléseiket mutatja be.

A válaszadói körben továbbra is a férfiak vannak többségben: a kitöltők 63 százaléka férfi. A legaktívabb korosztály a 45–54 évesek csoportja, amelyet az 55–75 évesek követnek. A válaszadók legnagyobb része gyűjtőként azonosította magát, 33 százalékuk, az érdeklődők 29 százalékkal, a műtárgyvásárlók pedig 26 százalékkal képviseltetik magukat, így a három csoport közel azonos súllyal szerepel a felmérésben. A kitöltők 34 százaléka számolt be arról, hogy felmenői között voltak gyűjtők, míg a válaszadók többsége, 57 százaléka nem rendelkezik ilyen családi előzménnyel.

A vásárlási motivációkat tekintve a válaszadók többsége, 63 százaléka döntéseinél a befektetési és az esztétikai szempontokat egyaránt figyelembe veszi. Az esztétikai szempontok 37 százaléknál dominálnak, csupán 1 százalék dönt kizárólag befektetési megfontolásból. A motivációkat részletesen vizsgáló kérdésre adott válaszok alapján az esztétikai és érzelmi érték átlaga a legmagasabb, 4,6, ezt követi a gyűjtemény létrehozása és gyarapítása 3,4-es, valamint a mecenatúra 3,1-es átlaggal.

A vásárlási szokások terén a válaszadók 39 százaléka pár havonta, 24 százaléka évente egy-két alkalommal vásárol műtárgyat, kevesebben vásárolnak hetente, 4 százalék, vagy havonta, 10 százalék. A döntéshozatal általánosságban gyorsnak mondható: a gyűjtők 22 százaléka azonnal, 29 százalékuk pedig egy-két nap alatt dönt, több hétig vagy hónapokig csak 8 százalék vár a döntéssel. A vásárlás csatornái közül az aukció, 68 százalék, a galéria, 62 százalék, és a művésztől történő vásárlás, 62 százalék emelkedik ki, de a kitöltők közel fele jelölte a magánszemélytől és a művészeti vásáron történő vásárlást is.

A leggyakoribb gyűjtői terület a kitöltők között a kortárs művészet, a 2000 után készült műalkotásokat 62 százalék vásárolna, a 20. század második felében született műveket pedig 61 százalék. A festmények a legnépszerűbbek, 72 százalékkal, emellett a grafika, a szobor és kisplasztika, valamint a kerámia iránt is számottevő az érdeklődés. A gyűjteményekben a magyar alkotók dominálnak. Közel ugyanannyian követik a hazai és a nemzetközi műtárgypiacot, 39 százalék, mint ahányan kizárólag a magyar piacról tájékozódnak, 38 százalék. A külföldi művészek alkotásai ugyanakkor a legtöbb gyűjteményben csak kis arányban vagy egyáltalán nem szerepelnek.

A válaszok alapján a gyűjtők jellemzően hosszú távra terveznek: 39 százalékuk egyáltalán nem tervezi műtárgyai értékesítését, míg 24 százalékuk több mint tíz évig tartja meg azokat. A válaszadók 58 százaléka vezet nyilvántartást műtárgyairól, 42 százalékuk nem dokumentálja ilyen formában gyűjteményét. A gyűjtemény jövőjével a válaszadók jelentős része, 43 százaléka már foglalkozik gondolati szinten, ugyanakkor kevesebben jutottak el a konkrét tervezésig. A kitöltők 22 százaléka nem tervezi, hogy foglalkozzon a gyűjteménye jövőjével. Azok körében, akik már rendelkeznek elképzelésekkel, a családon belüli örökítés a leggyakoribb terv, 54 százalékkal.

A vásárlást leggyakrabban a nem megfelelőnek ítélt ár-érték arány akadályozza, 67 százalék, ezt az anyagi források korlátai, 41 százalék, és a proveniencia hiánya, 34 százalék követi. A piac megítélésében a magas jutalékok és az áfa, valamint a hamisítás egyaránt 52 százalékkal, az eredet és a hitelesség dokumentálhatósága pedig 50 százalékkal játszik szerepet. Adókedvezmények mellett a válaszadók több mint fele vásárolna több műtárgyat, további jelentős részük pedig mérlegelné ezt. A szakmai szolgáltatások közül a válaszadók az értékbecslést tartják a legrelevánabbnak, 42 százalékkal, ezt a művészeti programok és a biztosítás, egyaránt 31 százalék, valamint az edukációs lehetőségek, 30 százalék követik.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora