Német és saját vétó fenyegeti Magyarországot: veszélyben az uniós pénzek Ukrajna miatt

by Pal
0 comments
Német és saját vétó fenyegeti Magyarországot: veszélyben az uniós pénzek Ukrajna miatt

Német és saját vétó fenyegeti Magyarországot az ukrajnai finanszírozás miatt

Az Európai Bizottság 45 milliárd eurós közös hitelfelvételt javasol az uniós költségvetés terhére, amelyből Ukrajna jövő évi, mintegy 70 milliárd eurós finanszírozási hiányának kétharmadát fedeznék. A döntéshez mind a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges, ám Magyarország, Szlovákia, Csehország és Bulgária jelezte, hogy nem kíván részt venni Kijev további finanszírozásában.

Friedrich Merz német kancellár ezért azzal fenyeget, hogy megvétózza a 2028 és 2034 közötti uniós keretköltségvetést, ha nem vállal szerepet minden tagállam Ukrajna támogatásában. Németország az uniós büdzsé legnagyobb nettó befizetője, és kétoldalú alapon is a legtöbbet nyújtja Ukrajnának Európában, míg a kimaradást követelő négy állam mindegyike nettó haszonélvezője a közös kasszának.

Egy csomagként tárgyalnak a kérdésekről

A német fenyegetés nyomán a két kérdés összekapcsolódott, így az uniós vezetők a november 26–27-i brüsszeli csúcstalálkozón egyetlen nagy csomagként tárgyalnak majd róluk, hogy még az év vége előtt döntés szülessen. A stratégia célja a jövőbeni vétók kivédése, mivel a kohéziós forrásokra szoruló tagállamoknak így választaniuk kellene Kijev kisegítése és a saját uniós pénzeik elvesztése között.

A mielőbbi megállapodást az is sürgeti, hogy a közeljövőben fontos választások lesznek Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban. Az áprilisi francia elnökválasztás esélyesének számító Marine Le Pen már előre jelezte, hogy ha ő váltja Emmanuel Macront az államfői székben, leállítja Ukrajna támogatását.

Visszafelé is elsülhet a nyomásgyakorlás

A két ügy összekapcsolása ugyanakkor visszafelé is elsülhet, ha az érintett kormányok zsarolásként élik meg a helyzetet. Andrej Babiš cseh miniszterelnök az Európai Tanács elnökének, António Costának írt levelében leszögezte, hogy az ukrajnai finanszírozást nem lehet a következő hétéves költségvetés előfeltételévé tenni, mert az EU-nak meg kell őriznie a képességét saját hosszú távú politikáinak meghatározására.

A módszer miatt még az Ukrajnát egyébként támogató tagállamok részéről is érkeztek kritikák. Micheál Martin ír kormányfő a múlt heti uniós csúcson elismerte a jelentős terheket vállaló országok érveit, de egyúttal aggodalmát fejezte ki a költségvetési tárgyalások ilyen jellegű befolyásolása miatt.

A tavalyi konstrukció mintája

Ukrajnának jövőre várhatóan 70 milliárd eurós finanszírozási hiánnyal kell szembenéznie. A brüsszeli testület ennek kétharmadát vállalná át, miközben a többi nyugati szövetségest is a támogatások növelésére szólítja fel. A pénzügyi konstrukció megegyezne a tavalyi, 90 milliárd eurós hitelcsomag megoldásával, vagyis az összeget ismét a közös uniós büdzsé fedezetével vennék fel a tőkepiacokról. Bár a tavalyi keret eredetileg az idei és a jövő évi szükségletekre is elegendő lett volna, a fokozódó orosz támadások pusztítása miatt Kijevnek újabb forrásokra van szüksége.

A tavalyi hitelcsomag esetében Magyarország, Szlovákia és Csehország felmentést kapott a kamatköltségek fizetése alól.

You may also like

Leave a Comment

Ez a weboldal pénzügyi, kriptovaluta- és tőzsdei hírekkel foglalkozik, de nem nyújt befektetési tanácsadást vagy kereskedési jelzéseket. Az itt közölt információk kizárólag tájékoztató jellegűek.

© 2025 – Minden jog fenntartva. Tervezte és fejlesztette Fin Zora