Nukleáris katasztrófa fenyeget – 38 ország adott ki egyszerre súlyos figyelmeztetést
Harmincnyolc ország nukleáris biztonsági hatóságai adtak ki közös figyelmeztetést hétfőn, amelyben arra hívják fel a figyelmet, hogy az idei télen jelentősen megnő egy ukrajnai nukleáris baleset kockázata. A szervezetek nyomatékosan felszólították Oroszországot az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások leállítására, mivel a csapások már a reaktorok biztonságos működését veszélyeztetik.
Moszkva az elmúlt hetekben fokozta az ukrán erőművek, távvezetékek és alállomások elleni drón- és rakétatámadásokat. A csaknem öt éve tartó fegyveres konfliktusban amúgy is meggyengült villamosenergia-hálózat stabilitása kritikus fontosságú, mivel külső áramellátás nélkül az atomerőművekben rendkívül nehézzé válik a fűtőelemek hűtése. Ennek hiányában fennáll a zónaolvadás veszélye, ami az 1986-os csernobili katasztrófához hasonlóan radioaktív anyagok – például jód-131, cézium-134 és cézium-137 – légkörbe jutásával járhat.
A nyilatkozatot három nemzetközi szakmai tömörülés, az európai sugárvédelmi hatóságok vezetőit tömörítő HERCA, a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetsége (WENRA), valamint az északi országok sugárbiztonsági szervezete (NORA) jegyzi. Ezek a testületek összesen 38 államot képviselnek, köztük az összes európai uniós tagállamot, az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát és Japánt.
Per Strand, a HERCA és a NORA vezetője szerint az orosz csapások a közelmúltban sokkal pusztítóbbá váltak, mivel a támadók nagyobb robbanófejekkel felszerelt, pontosabban célzó drónokat vetnek be. Az új orosz taktika miatt a téli időszakban lesz a legmagasabb egy esetleges nukleáris baleset kockázata.
A legrosszabb forgatókönyvet egy országos üzemzavar jelentené, amely egyszerre érintené Ukrajna kilenc, jelenleg is üzemelő reaktorát, súlyos veszélyhelyzetet idézve elő. A szakember hangsúlyozta, hogy ha nem sikerül nyomást gyakorolni Oroszországra a támadások leállítása érdekében, az európai országoknak közösen kell felkészülniük a lehetséges következmények elhárítására.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szombati tájékoztatása szerint a harci cselekmények már az előző héten is instabilitást okoztak az ukrán villamosenergia-hálózatban, ami miatt egyes működő reaktorblokkok teljesítményét csökkenteni kellett. Ukrajna négy atomerőművéből jelenleg három üzemel, és ezek biztosítják az ország téli áramszükségletének mintegy 80 százalékát.
A negyedik létesítmény, az Európa legnagyobbjának számító zaporizzsjai atomerőmű a frontvonal közelében, orosz megszállás alatt áll. Bár ez az erőmű jelenleg nem termel áramot, a nukleáris fűtőanyag hűtéséhez elengedhetetlen külső áramellátást továbbra is Ukrajna biztosítja számára. A NAÜ adatai szerint a háború kezdete óta a zaporizzsjai létesítmény 27 alkalommal veszítette el a külső betáplálását – ilyenkor a vészhelyzeti dízelgenerátoroknak kellett működésbe lépniük –, március vége óta pedig mindössze egyetlen külső távvezeték látja el árammal. Az erőművet és a hozzá vezető vezetékeket érő találatokért Moszkva és Kijev egymást teszi felelőssé.
