Rendszerszintű változások jönnek a kórházban rekedt csecsemők helyzetének kezelésére
A kormány rendszerszintű változtatásokkal és többlépcsős intézkedési tervvel kezelné a kórházban hagyott csecsemők helyzetét – ismertette a részleteket Both Emőke, a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekvédelmi helyettes államtitkára.
A gyámhatóságnak a jövőben legfeljebb nyolc napon belül fel kell tárnia, miért marad a baba a kórházban, jövő év elején pedig elindul a krízis-nevelőszülői program – mondta a helyettes államtitkár. A jogszabályi határidők szigorítása mellett egy októberben elstartoló pilot keretében szociális munkások jelentek meg az érintett kórházakban, emellett egy állami garanciákkal támogatott önkéntes hálózatot is kiépítenének a kórházban rekedt csecsemők érzelmi támogatásához, a hospitalizáció csökkentéséhez.
Több száz olyan csecsemő tartózkodik a magyar kórházakban, akik egészségügyi szempontból már elbocsáthatók lennének, ám szociális, családi vagy bürokratikus okok miatt intézményekben rekedtek – hetekre, hónapokra vagy akár még hosszabb időre. Számuk jellemzően 300 körül mozog, a ki- és a beáramlás folyamatos.
A Parlament a közelmúltban megszavazta a gyermekvédelmi törvény módosítását, amely gyorsítja a csecsemők elhelyezését. A rendelkezés értelmében ha egy gyermek kórházi tartózkodását egészségi állapota már nem indokolja, a gyámhatóságnak legfeljebb nyolc napon belül fel kell tárnia az okokat, valamint intézkedési tervet kell készítenie.
Both Emőke kiemelte, hogy ez a lépés tűnt a legégetőbbnek a hónapokig tartó kórházi tartózkodások megelőzésére, ugyanakkor ez csak a kezdete egy hosszabb folyamatnak. A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a krízis-nevelőszülőkhöz kifejezetten a kórházban maradt, egészséges csecsemők kerülnének átmenetileg. A fő elv az, hogy a babák csak addig maradjanak a kórházban, amíg az egészségügyi okokból elengedhetetlen. A szükséges vizsgálatok lefolytatása után ki kell őket helyezni a kórházi közegből, hogy a végleges sorsrendezésig – legyen az örökbefogadás vagy a vér szerinti családba történő visszagondozás – családi környezetben nevelkedhessenek.
Both Emőke rámutatott: téves az a feltételezés, hogy a szülők minden esetben önszántukból hagyják a kórházban a gyermeküket. A probléma gyökere összetett, ezt már állami kinevezése előtt is jól látta a BAGázs Közhasznú Egyesület alapítójaként a mélyszegények lakta telepeken. A szegregátumokban élő fiatal édesanyák súlyos nehézségekkel küzdenek, sokszor halmozottan. Drogfüggőség, prostitúció, iskolaelhagyás, bűnelkövetés – ezek mind jelen lehetnek akkor, amikor már úton van a baba. Amennyiben valóban fennállnak ilyen okok, a csecsemő már nem feltétlenül hazaadható, még akkor sem, ha egyébként a szülő a nehéz helyzete ellenére is vállalná a gyermeke nevelését – fejtette ki a helyettes államtitkár, megjegyezve, hogy a mostani magas számok részben annak is a következményei, hogy egy korábbi jogszabály-módosítás nyomán szigorodtak a hazaadás feltételei, így többen rekedtek az intézményekben, mint előtte.
