Közeleg az MNB új vezetésének első valódi tesztje – Mit lép a jegybank?
Beke Károly, 2025. november 21. 06:00
Varga Mihály fél éve tölti be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöki pozícióját, és a Monetáris Tanács összetétele is megváltozott. Ennek ellenére a 6,5%-os alapkamatot eddig nem módosították. Az inflációs kilátások jelenleg nem indokolják a lazítást, és a forint erősödése sem vet fel aggodalmat az MNB előtt. Azonban 2026 elején az MNB-nek komoly lépéseket kell tennie, mivel az infláció jelentős csökkenése várható. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: hogyan reagál a jegybank egy alacsonyabb inflációs ütemre, ha a jövőbeli kilátások nem ennyire derűsek?
Jelenlegi inflációs helyzet
Októberben a KSH adatai szerint az infláció 4,3%-ra emelkedett, míg a maginfláció a szeptemberi 3,9%-ról 4,2%-ra nőtt. Az árak emelkedésének üteme már több mint egy éve nem volt a jegybank 2-4%-os célsávjában, és a maginfláció utoljára 2021-ben süllyedt tartósan 4% alá. Az elemzők az év végére a 4%-ot alatti inflációt valószínűsítenek, ami viszont nem garantálja a célsáv tartós elérését. A Monetáris Tanács nemcsak a jelenlegi inflációval foglalkozik, hanem a jövőbeli kilátásokat is figyelembe veszi, amelyek vegyesek: 2026 elején a mostani magas bázis kapcsán drámai csökkenés várható az éves inflációs adatokban.
Az inflációs trendek és hatások
Az infláció alakulását két külön szakaszra lehet bontani. Az utolsó 12 hónapban az első négy hónapban a drágulás 80%-a következett be, míg a következő nyolc hónapban mindössze 0,9%-os emelkedés volt tapasztalható. Az infláció csökkenését a következő hónapokban alacsonyabb havi adatokkal indokolták, ami a forint erősödésének köszönhető. Az átárazások mértéke várhatóan kevesebb lesz, mint az előző évben, mivel a kormány és az MNB már most figyel a piaci változásokra és az átárazási döntésekre.
A bázishatások, valamint az áremelések elhalasztása jelentős hatással lehet az inflációra. Ha a következő négy hónapban a drágulás mértéke a felére csökken, az éves infláció 2026 elejére akár 2,4%-ra is csökkenhet.
Árrésstop és pénzügyi kilátások
Az árrésstop kivezetésének kérdése szintén komoly kihívást jelent a jegybank számára. A kormány a februári határidőig meghosszabbította ezt a korlátozást, és újabb termékkörökre is kiterjesztette, ami azt jelzi, hogy egyelőre nem tervezik annak eltörlését. Az elemzők szerint 2026 elején a választások után lehet csak véget vetni ezeknek a szabályoknak, és az infláció is csak átmenetileg maradhat 4% alatt. Az MNB tájékoztatása szerint az árrésstop jelenleg 1,5 százalékponttal csökkenti az inflációt, így reálisan 5,5-6% körüli értékekre lehetne számítani.
Jövőbeni lehetőségek és kihívások
Az infláció várható emelkedése jól látható, ha a februári kivezetés után a szolgáltatók is elkezdenek drágítani. A választások előtt a politikai pártok nem fogják felvállalni a kivezetésről való nyílt diskurzust, így a kormány februárban várhatóan ismét meghosszabbítja az árrésstopot. Az inflációs kilátások változása és a politikai bizonytalanság következményeként a Monetáris Tanács óvatos maradhat a kamatcsökkentéssel kapcsolatban.
Az MNB eljárása kulcsfontosságú lesz a jövő év eleje során, hiszen a választások utáni gazdasági stratégiák részben attól függenek, mit lép a jegybank a fokozódó bizonytalanság alapján. Mindezek mellett a forint erősödése is új helyzet elé állíthatja a jegybankot, mivel a 380 körüli euróárfolyam tartósan kedvezőtlen hatással lehet a gazdaságra.
