Brüsszelhez fordult a helyi önazonossági szabályok miatt egy civil szervezet
A Magyar Amnesty International szervezet az Európai Bizottsághoz benyújtott panaszt tett közzé a 2025 nyarán elfogadott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvény és az ezen alapuló önkormányzati rendeletek kapcsán. A beadvány szerint a látszólag semleges szabályozások valójában diszkriminatívak, kifejezetten a hátrányos helyzetű és roma közösségeket sújtják, valamint ellentétesek az uniós joggal.
Az említett jogszabály lehetővé teszi az önkormányzatok számára, hogy különböző módszerekkel korlátozzák a helyi kötődéssel nem rendelkező egyének ingatlanvásárlási és letelepedési jogát. E törvény értelmében a települések elővásárlási jogot alapíthatnak, melynek keretein belül a letelepedést betelepülési hozzájárulás megfizetéséhez köthetik, vagy akár megtilthatják is azt. A rendelkezések megszegésével kötött ingatlan-adásvételi szerződések semmisnek minősülnek, a szabályozás megsértőit pedig pénzbírság fenyegeti.
Jelenleg mintegy 180 település fogadott el helyi rendeleteket az új törvény alapján. A szabályozás szigorú feltételeket állít a beköltözni szándékozók elé, például a büntetlen előélet, a munkahelyi vagy társadalombiztosítási jogviszony fenntartása, rendszeres jövedelem igazolása, megadott szakképzettség vagy iskolai végzettség, valamint köztartozás-mentesség, gyerekek esetén pedig intézménylátogatás igazolása szükségesek.
A jogvédő szervezet szerint a feltételek sok esetben formálisan mindenkire vonatkoznak, azonban a gyakorlatban aránytalanul sújtják a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokat. A helyzetet különösen megnehezíti az alacsony jövedelmű családok és roma közösségek tagjainak hátrányos helyzete.
A panasztevők továbbá azt is kifogásolják, hogy a magyar szabályozás súlyosan ellentétes az Európai Unió alapelveivel, hiszen indokolatlanul korlátozza a személyek és tőke szabad mozgását a tagállamok között. A jogállamiság szempontjából is aggályosnak tartják a törvényt, mivel az sérti a jogbiztonság, az előreláthatóság és az önkényes hatósági döntések tilalma elveit.
Mindezek alapján a civil szervezet kérte az Európai Bizottságtól, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást, és vizsgálja felül a szabályozást, hogy megszűnjenek azok a korlátozások, amelyek meghatározzák, hogy ki és hol választhat lakóhelyet Magyarországon.
