Szegénység és megélhetés Magyarországon: Fájdalmas adatok a kialakult helyzetről
Az elmúlt időszakban megjelent statisztikák szerint a magyar lakosság egyharmadának, azaz közel hárommilliónak csupán álom a tisztes megélhetés. Ezt a megállapítást a Defacto által kidolgozott új uniós módszertan háttérinformációi támasztják alá, amely nem csupán a létminimumra, hanem a valós megélhetési költségekre fókuszál.
Európa és a régió többi országában az anyagi nélkülözők aránya a közelmúltban csökkent, a COVID-19 járvány és a globális infláció ellenére. Ezzel szemben Magyarországon a szegénységi szint 2019 óta tovább növekszik, ahogyan a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is mutatják. A relatív jövedelmi szegénység mértéke, amely a mediánjövedelem 60%-ában határozza meg a szegénységi küszöböt, sokakat érint, hiszen a jelenlegi nettó mediánjövedelem körülbelül 420 ezer forint.
Az AROPE mutató, amely a súlyos anyagi deprivációt és a munkaszegénységet is számításba veszi, további képet ad a helyzetről, de még ez sem tükrözi a teljes valóságot. A jövedelmek szóródása sok tagországban hasonló, ami a hivatalos szegénységi ráták váratlan stagnálását eredményezi.
Az új uniós módszertan lényege, hogy a törvény által előírt létminimum helyett egy európai életszínvonalhoz szükséges összeget állapít meg, figyelembe véve a kiegyensúlyozott étrendet és a megfelelő lakhatási körülményeket. Ennek megfelelően a megélhetési költségek vizsgálata révén a magyar lakosság szegénységi aránya drámaian megváltozik, jövedelmi nehézségeik mértéke szélesebb spektrumot ölel fel.
2024-re vonatkozóan a becslések szerint egy egyedülálló felnőtt havi megélhetési költsége átlagosan 298 ezer forint, míg egy házaspárnak 474 ezer forint, míg egy kétgyermekes család számára 677 ezer forint szükséges. Ez a megélhetési szint körülbelül hárommillió magyar számára elérhetetlen.
Az Eurostat adatai alapján Magyarország szegénységi mutatója eléri a 31,9%-ot, ami az uniós összevetésben kedvezőtlen helyzetet tükröz, ugyanis az ország a hátulról az ötödik legrosszabb helyen áll a rangsorban. Kiemelkedik, hogy Kelet-Közép-Európa több országában, például Csehországban és Lengyelországban, a szegénységet sikerült sokkal hatékonyabban csökkenteni, mint Magyarországon.
A legfrissebb kutatások arra utalnak, hogy a magyar hátország szegénységéről alkotott kép az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül, a KSH revíziójának köszönhetően. Az új módszerek alkalmazásával az adatok minősége is javult, hiszen a korábbi hibák kiszűrése lehetővé teszi, hogy pontosabb képet kapjunk a jövedelmek alakulásáról és az anyagi helyzetről.
