Svájc alkotmányba írhatja a készpénzt
2026. március 6-án a svájci választópolgárok népszavazással döntöttek a készpénz alkotmányos védelméről, mely kezdeményezés a közvélemény-kutatások szerint a lakosság körében széleskörű támogatást élvezett. Ez egy figyelemreméltó lépés egy olyan fejlett gazdaságban, ahol a digitális fizetések előretörése ellenére a készpénz fenntartja kiemelt szerepét.
A népszavazást egy civil mozgalom indította el, amelynek tagjai 157 ezer aláírást gyűjtöttek össze a fizikai pénz jogi védelméről. A kampány élénk vitát generált arról, hogy a készpénz az utolsó bástyája a világban tapasztalható pénzügyi bizonytalanságokkal szemben, különösen áramszünetek vagy internetkimaradások idején, amikor a készpénz mint fizetőeszköz mentes a digitális megfigyeléstől is.
Az elmúlt évek során, amikor a Svájci Nemzeti Bank (SNB) negatív kamatakörnyezetet tartott fenn, sokan döntöttek úgy, hogy készpénzt vesznek ki a bankból, hogy elkerüljék a büntetőkamatokat. Jelenleg a svájci alapkamat nulla, így a negatív kamatok lehetősége ismét nagymértékben foglalkoztatja a lakosságot.
A svájci kormány saját javaslattal rukkolt elő, amely szintén az alkotmánymódosítást célozza meg. Azonban a kezdeményezők aggályosnak tartják, hogy a kormányzati változat lehetőséget adhat a bankjegyek és érmék digitális jegybankpénzre cserélésére a jövőben. A közvélemény-kutatások a kormány javaslatának népszerűsége mellett is jelentős támogatásra mutattak, de a kettő közül a civil mozgalom által előterjesztett változatnak különös figyelmet szenteltek a választópolgárok.
Svájc a legnagyobb készpénzfelhalmozó országok közé tartozik, ahol egy átlagos lakos körülbelül 10 700 dollárnak megfelelő készpénzt tart otthon. A helyzet érdekessége, hogy a svájci 1000 frankos bankjegy napjaink egyik legnagyobb címletű forgalomban lévő bankjegye. Azonban a vásárlási szokások fokozatosan a készpénzmentes irányba mozognak, 2024-re ugyanis várhatóan a tranzakciók csupán 30%-át intézik készpénzben, szemben a 2017-es 70%-kal. A bankkártya a legelterjedtebb fizetési eszközzé lépett elő.
Több svájci kereskedő, különösen a tömegközlekedési szektorban, már korlátozta a készpénz elfogadását, míg bizonyos városok, mint például Lugano, lehetővé tették a kriptoeszközök használatát a hatósági díjak rendezésére. Az SNB elkötelezett a fizikai pénz fenntartása mellett, ugyanakkor a bankközi digitális jegybankpénz fejlesztésében is részt vesz, hangsúlyozva, hogy a bankjegyeknek a jövőben is fontos szerepük lesz, amelyhez a fogyasztók támogatására is szükség van.
A készpénzhasználat csökkenésének példája jól illusztrálható Ausztria esetén, ahol a jegybank olyan kistelepülésekre 120 bankautomata telepítését tervezi, ahol a bankfiókok már bezártak. Svájc ezzel szemben úgy tűnik, hogy minden erőfeszítést megtesz a készpénz védelme érdekében, figyelembe véve a digitális transzformációt is.
