Háborús gazdaság indul Európában, de nem ez húz ki minket a válságból
2025. november 5-én a Financial Times elemzése bemutatja, hogy Európa-szerte a védelmi kiadások növelése nem csupán biztonságpolitikai előnyöket hozhat, hanem várhatóan gazdasági növekedést, munkahelyteremtést és innovációt is eredményez. Az orosz fenyegetéssel szemben felerősödött a védelmi ipar, amit jól példáz a HMS Agamemnon tengeralattjáró szeptemberi avatása az angliai Barrow-in-Furness városában, ahol III. Károly király és magas rangú védelmi tisztviselők tettek látogatást. Az esemény a BAE Systems hajógyár bővítését és hosszú távú munkalehetőségeket ígér a térség számára.
A védelmi kiadások növelése radikálisan befolyásolhatja a kontinens gazdasági táját. Például az Egyesült Királyság évi 36 milliárd fonttal fogja növelni költségvetését a következő évtizedben. Németország pedig 2025 és 2029 között 650 milliárd eurót szán védelmi fejlesztésekre, ami több mint kétszerese a korábbi időszak költéseinek. E fejlesztések már most érezhetőek, mint például a Diehl Defence rakétagyártó termelésbővítése Saarland tartományban, illetve Freisenben, ahol a KNDS harcjárműgyártó új munkahelyeket hoz létre.
Azonban a szakértők figyelmeztetnek, hogy a védelmi költségvetések emelése önmagában nem lesz elegendő a gazdasági problémák megoldására. Louis Knight, a Third Bridge elemzője hangsúlyozta, hogy Európa jelenleg nem rendelkezik elegendő ipari kapacitással a megnövekedett kereslet kielégítésére. A gyártási kapacitások bővítése, a szakképzett munkaerő biztosítása és az ellátási láncok fejlesztése mind-mind jelentős kihívások elé állítják a kontinens gazdaságát.
A közgazdászok megjegyzik, hogy a védelmi kiadások fiskális multiplikátor hatása is alacsony, ami azt jelenti, hogy egy font vagy euró elköltése kisebb GDP-növekedést eredményez, mint ha más területekre fordítanák. A hosszú távú előnyök akkor várhatók, ha a költések nagy része kutatás-fejlesztésre irányul, és a kisebb vállalkozások is részesülnek a megrendelésekből.
Paolo Surico, a London Business School professzora állítja, hogy ha a GDP 1%-ának megfelelő plusz katonai kiadást kutatás-fejlesztésre költenek, az akár 2%-kal is növelheti a kibocsátást hosszú távon. Ezzel szemben az Egyesült Államokban a védelmi K+F a GDP 0,62%-át teszi ki, míg az EU-ban ez a szám csupán 0,04%. Az Egyesült Királyságban is alacsonyabb, mindössze 0,12%.
Azonban a védelmi kiadások emelése pozitív hatással lehet a gazdaság kevésbé fejlett régióira. Az Európai Központi Bank kutatása szerint ezek az intézkedések általában a szegényebb háztartások számára jelentenek nagyobb előnyöket.
Ethan Ilzetzki, a London School of Economics professzora rámutatott, hogy az emberek attitűdje jelentősen megváltozott az év eleje óta, a védelmi kiadásokat már nem teherként, hanem lehetőségként értékelik. A döntéshozók most már azt várják a védelmi fejlesztésektől, hogy segítsenek kivonni a gazdaságot a válságból.
Címkék:
németország, egyesült királyság, innováció, fegyvergyártás, munkahelyteremtés, kutatás-fejlesztés, haditengerészet, védelmi kiadás, hadiipar
