Mennyi a kockázat a magyar bankrendszerben?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb Makroprudenciális jelentése szerint a bankrendszer több ponton is változtatásokat eszközöl a hitelpiaci szabályozás terén, különösen az ingatlanpiaci túlértékeltség és a növekvő jelzáloghitel-állomány miatt. Az MNB célja, hogy a fogyasztóvédelmi intézkedéseken keresztül erősítse a lakossági hitelezést, ezzel védve a bankokat és az ügyfeleket is a vastag hitelekkel járó kockázatoktól.
Új intézkedések a tőkepufferekkel kapcsolatban
A jegybank új, 1%-os tőkepuffer ráta bevezetését írja elő 2026. január 1-jétől, amely körülbelül 50 milliárd forintnyi többlettőke-előírást jelent a bankok számára. Ez alapján az MNB megerősíti a bankok tőkeképességét, miközben a kereskedelmi ingatlanágazatban emelkedő kockázatokra figyelmeztet. A különböző makroprudenciális intézkedések segítségével a bankoknak jobban kell alkalmazkodniuk a piaci kihívásokhoz.
Változások az adósságfékszabályok terén
A lakossági hitelezés dinamikájának fenntartása érdekében az adósságfékszabályok 2026. január 1-jétől változnak. A jövedelemarányos törlesztőrészlet küszöbe 600 ezer forintról 800 ezer forintra emelkedik, a kis összegű hitelek felső értékhatára pedig 450 ezerről 550 ezer forintra nő. Ez a lépés a jövedelmi helyzet javulását célozza meg, hogy még több magyar polgár élhessen a hitel lehetőségével.
Fiatal elsőlakás-vásárlók előnyben
A 20% alatti önerő bevezetése a fiatal elsőlakás-vásárlók számára kedvező lehetőséget kínál. 2024 eleje óta 80% feletti hitelfedezeti mutatóval (HFM) vehetnek fel lakáshitelt. Ez a lehetőség 2025 januárjától a zöld lakások vásárlóira is kiterjed, de a nem elsőlakás-vásárlók esetén az arány alacsony maradt.
Stabil forrásellátottság biztosítása
A bankok stabil forrásellátottságának megőrzése érdekében az MNB értékelte a jelzáloghitel-állomány mögötti finanszírozás szabályait. Az új intézkedések célja, hogy ösztönözzék a bankokat külső befektetők bevonására és a stabil finanszírozási források szélesebb körben történő alkalmazására.
Új témák és kockázatok kiemelése
A jelentés kitér a bankok likviditási és finanszírozási előírásaira is, amelyeket a bankok stabilan teljesítenek. Az MNB a jövőbeni kockázatok, például a klíma- és kiberkockázatok figyelembevételére is hangsúlyt helyez, ezeket a makroprudenciális eszközökben be kívánja építeni. A halasztott fizetési konstrukciók (BNPL) kockázatait is elemzik, mert bár jelenleg nem jelentenek rendszerszintű problémát, a fogyasztóvédelmi kockázatok miatt fontos szerepük van a jövőbeni szabályozásban.
Összességében az MNB intézkedései a bankrendszer stabilitásának fenntartására és a lakossági hitelezés biztonságának növelésére irányulnak, figyelemmel a folyamatosan változó piaci körülményekre.
