Papíron minden rendben, de a magyar közbeszerzési rendszer a valóságban ezer sebből vérzik
A 2022-ben Magyarországgal szemben indított jogállamisági eljárás során számos kritikát fogalmaztak meg a hazai jogrendszerről, különös figyelmet fordítva a közbeszerzésekre és az azokhoz kapcsolódó összeférhetetlenségi kockázatokra. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) a legtöbb uniós mutató szerint részletes és átlátható keretet biztosít, ám a magas egyszereplős pályázatok aránya, valamint a hosszú távú keretszerződések következtében kialakult piaci verseny kiiktatása továbbra is súlyosbítja a helyzetet.
A konferencián, amelyet az Integritás Hatóság rendezett, számos szakértő értekezett a közbeszerzési rendszer anomáliáiról. A hatóság célja, hogy komplex kontrollt biztosítson az uniós források felhasználásának nyomon követésére. Évente jelentést kell készíteniük az ország forrásfelhasználási ügymenetéről, és javaslatokat kell tenniük a nem ideális gyakorlatok reformjára.
Az Integritás Hatóság legutóbbi találkozósorozatai során kiderült, hogy a közbeszerzések átláthatatlansága és a beszerzések koncentrációja a legnagyobb problémák között szerepel. Az összeférhetetlenségi kockázatok kezelése újabb nehézségeket generál, hiszen a szigorú szabályok eltérő szinten nem mindig alkalmazhatóak. A különböző állami hatóságok és önkormányzatok kapacitásának eltérései miatt sok esetben nehéz biztosítani, hogy a legalkalmasabb helyi beszállítók részt vegyenek a közbeszerzési folyamatokban.
A Nemzeti Fejlesztési Központ által vizsgált Európai Bíróság esetek rámutatnak arra, hogy a megfelelő transzparenciával rendelkező cégeknek részt kellene venniük a pályázatok előkészítésében, mint szakértők. Ugyanakkor, ha a nyertes cég és az értékelő bizottság tagja között egykori kollegiális kapcsolat áll fenn, már önmagában problémát jelenthet, függetlenül attól, hogy tényleges egyeztetés történt-e.
Kéri Zoltán, az Integritás Hatóság képviselője rámutatott, hogy még a személyes ismeretségek is befolyásolhatják a közbeszerzések integritását. Egy kisebb település esetében szinte elkerülhetetlen, hogy az önkormányzati dolgozók ismerjék a potenciális beszállítókat, ami a gyakorlatban komoly összeférhetetlenségi kockázatokat hordozhat magában.
Kihívások a közbeszerzési rendszerben
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke hangsúlyozta, hogy az összeférhetetlenségi szabályok átlátása és betartása bonyolultnak tűnhet, de elengedhetetlen a közjó érdekében. A befektetőknek, akik befolyásolhatják a közbeszerzés eredményét, már a kezdeti szakaszban ki kellene zárniuk a pályázati folyamatból, hogy elkerüljék a gyanús helyzeteket.
A legfontosabb lépés azonban a potenciális beszállítók részletes érdekeltségi nyilatkozataik csatolása lenne, ami segíthetne az átláthatóság növelésében és a döntéshozatal egyszerűsítésében. Az Integritás Hatóság már publikált útmutatókat az összeférhetetlenségről, amelyek a jövőbeni reformok alapjául szolgálhatnak.
Az elmondottak alapján egy dolgot biztosan állíthatunk: a jogszabályi reformok önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy a magyar közbeszerzési rendszer valóban működőképes és átlátható legyen. Valódi kultúraváltásra van szükség a rendszeren belül ahhoz, hogy a jelentős technikai alapok mellett a közbeszerzések integritása és hatékonysága érvényesülhessen.
