Új eurókötvény kibocsátás Magyarországon
2026. január 7-én Magyarország 3 milliárd euró értékű eurókötvényt bocsátott ki, melyből 1 milliárd euró zöld kötvény volt. A kibocsátás iránti befektetői érdeklődés szignifikánsan megmutatkozott, hiszen a kötvényekre háromszoros túljegyzés érkezett, ami az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) nyilatkezete szerint azt jelzi, hogy a piacon kiterjedt a kereslet az ilyen típusú papírok iránt.
A kibocsátás során két különböző lejáratú kötvényt vezettek be a piacra. A 2033. május 26-ára esedékes, 2 milliárd euró értékű kötvény éves kamata 4,25%, míg hozama 4,293%, ami 160 bázisponttal haladja meg a midswap szintet. Ezzel szemben a zöld kötvény, amelynek lejárata 2038. március 25. volt, évi 4,875%-os kamattal és 4,928%-os hozammal fut, ami 195 bázisponttal magasabb a midswap referenciaértékénél.
A könyvépítési folyamat során a kereslet olyan szintet ért el, hogy 10 milliárd eurót meghaladó összegű ajánlat érkezett a kibocsátásra. A kötvények végül kedvezőbb feltételekkel, mint az eredeti árindikáció, 0,30 és 0,25 százalékponttal alacsonyabb hozammal kerültek értékesítésre.
A kötvénykibocsátás főszervezői között szerepelt a BNP Paribas, az Erste Group Bank, az ING Bank, a JP Morgan és a Raiffeisen Bank International. Az így befolyó tőke részben általános finanszírozási célokat szolgál, míg a zöld kötvények árbevétele a központi költségvetés zöld projekteinek finanszírozására és refinanszírozására fordítódik. Ez a lépés összhangban áll a 2023-ban frissített Zöld Kötvény Keretprogrammal.
Összehasonlításképpen említhető, hogy tavaly 1,5 milliárd eurónyi tízéves kötvényt 4,5%-os, míg 1 milliárd eurónyi 15 éves zöld papírt 4,875%-os hozammal értékesítettek az ÁKK által. A mostani hétéves kötvény ára hasonlóan alakult, mint a tavalyi zöld kötvényeké, de lényegesen olcsóbb lett, így a tranzakciók a piaci trendek közepette szoros összefüggéseket mutatnak.
Az ÁKK 2026-os finanszírozási tervében 2541 milliárd forintnyi, körülbelül 6,5 milliárd eurónyi devizakibocsátás szerepel, melynek jelentős részét, 2 milliárd eurót, az uniós SAFE-hitel lehívására tervezik felhasználni, amennyiben a magyar igényt jóváhagyják. Ebből kiindulva elmondható, hogy a legközelebbi hónapokban további kisebb devizakötvény kibocsátásokra is számítani lehet, potenciálisan dollárban vagy ázsiai piacokon, mint a japán jen vagy a kínai renminbi.
A kötvénykibocsátás és az abból befolyt összeg következő lépéseit a pénzügyi elemzők folyamatosan figyelemmel kísérik, hiszen a globális piacon végbemenő események jelentős hatással lehetnek a magyar pénzügyi rendszer stabilitására és a kötvények piaci pozíciójára.
Forrás: www.portfolio.hu/gazdasag/20260108/itt-vannak-a-reszletek-az-uj-eurokotvenyrol-809633
