A napraforgó termésbiztonságának növelése stresszes időszakok alatt
Az utóbbi éveket komoly kihívások jellemzik a gazdálkodók számára; sokan közülük úgy érzik, hogy a súlyos nehézségek miatt kénytelenek belátni, hogy feladják a mezőgazdasági tevékenységet. Pedig gazdák nélkül elképzelhetetlen a magyar mezőgazdaság jövője. A kukoricatermesztés, mely hosszú ideig a termelés gerincét jelentette, a folyamatosan változó időjárási viszonyok miatt mostanra megkérdőjeleződött.
A kukorica vetésterülete az utóbbi években drasztikusan csökkent. Míg a múltban körülbelül 1 millió hektáron termesztették, addig 2022 óta folyamatosan visszaesik, és 2024-re várhatóan 874 ezer hektárra, 2025-re pedig 750-760 ezer hektárra csökken. Ezen „felszahabadult” területek többségére a gazdák olyan növényeket vetettek, amelyek jobban bírják az aszályos nyári körülményeket, mint például a napraforgót.
A napraforgó képes mély gyökereket fejleszteni, amely lehetővé teszi a talaj mélyebb rétegeiből való vízfelvételt, de ehhez kritikus a talaj vízkészletének feltöltődése. A 2025-2026-os évi feltöltődés eddig kedvező előrejelzéseket ad. A napraforgó gazdaságossága abban rejlik, hogy kedvezőtlen időjárás esetén a sztómáit zárva tartja, így mérsékelve a párologtatást.
Ugyanakkor a napraforgónak szüksége van a meleg, száraz időszakokra a fejlődéshez; a csapadékosabb és hűvösebb időszakok gátolják a növekedését. A virágzás kritikus időpontja, mivel a pollenek csírázásához szükséges bór és megfelelő páratartalom elengedhetetlen a sikeres megtermékenyüléshez.
Mit tehetünk a napraforgó érdekeinek védelméért aszályos évjáratokban?
Az első és legfontosabb lépés nem a szántóföldön dől el, hanem a megfelelő genetikai kiválasztásnál. Olyan hibridek keresése elengedhetetlen, amelyek kevésbé érzékenyek az aszályra, ezzel elkerülve a tányérképzés elmaradását.
A gazdák jól ismerik a napraforgótermesztést, így nem szükséges részletezni a termelési eljárásokat. A közelmúltban, 2026-ban, az AGROmashEXPO és AgrárgépShow-rendezvény keretében átadták a Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési Díjakat, melyek közül az input kategóriában a Mikro-Vital Avanti nyerte el az elismerést. Ez a termék négy különböző Bacillus törzset tartalmaz, amelyek komoly előnyöket kínálnak a növények számára.
A Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézete által végzett 2024-es és 2025-ös kutatások megerősítik, hogy a napraforgónál a vetés és virágzás időszakai különösen kritikusak. A Mikro-Vital Avanti használata a rizoszférában jelentős jótékony hatásokkal bír: növeli a növények stressztűrését, javítja a vízgazdálkodást, és antifungális védelmet nyújt a potenciálisan fertőző kórokozók ellen, mint például a Macrophomina phaseolina és a Sclerotinia sclerotiorum.
A napraforgó virágzása során a beporzó rovarok jelenléte elengedhetetlen a megtermékenyítéshez. A pollenek csírázásának feltételei szoros kapcsolatban állnak a bór és a páratartalom megfelelő szintjével. Kutatások igazolják, hogy a Bacillus törzsek alkalmazása javítja a növény kondícióját és így a megtermékenyítési arányokat is. A virágzáskor történt kezelések növelték a bekötött kaszatok mennyiségét és súlyát, kedvezően befolyásolva az ezerkaszattömeget is.
2024-ben a virágzáskori kezelések során megfigyeltük, hogy jelentősen csökkent a Macrophomina phaseolina jelenléte, amely a virágzást követően fokozott kockázatot jelentett a növények számára. A virágzáskori kezelés célja a stressz hatásainak minimalizálása volt, amit a következő évben is megerősítettek különböző kísérletek során.
Összegzésként: a változó időjárási körülmények között a napraforgó termesztése tudatos tervezést igényel. Az alkalmazott megoldásoknak egyszerre kell támogatniuk a növények stressztűrését, termésbiztonságát és egészségi állapotát, különösen a kritikus fenológiai fázisokban való alkalmazásukkal.
Valós tapasztalat a Mikro-Vital Avanti praktikusságáról
A Mikro-Vital Avanti készítményt három különböző technikai ponton tesztelték: vetőmagkezelésben, talajoltás formájában, valamint virágzáskor kijuttatva. A kísérletek napraforgóban és kukoricában egyaránt zajlottak, ezáltal komplett képet adva az alkalmazás hatékonyságáról.
A kutatásokat Dr. Csüllög Kitti, a Debreceni Egyetem tanársegédje vezette, és az eredmények számos fontos tanulságot nyújtanak a jövőbeli gazdasági tevékenységekhez.
