A történelem legsúlyosabb olajpiaci zavarai
A legfrissebb adatok alapján az Egyesült Államok és Irán közötti háború hatására a történelmileg legnagyobb olajellátási zavar lépett fel, amelyre eddig még nem volt példa. A Rapidan Energy tanácsadó cég legújabb elemzése megerősíti, hogy a mostani zavar mértéke kétszer akkora, mint ami a 1956-os szuezi válság idején tapasztalható volt, amikor a globális olajkínálat körülbelül 10%-a eltűnt a piacról.
Jelenleg a háború következtében kialakult helyzet a 1973-as arab olajembargóhoz képest is drámaibb, hiszen akkor a világpiaci kínálat mindössze 7%-a volt érintett. Az elemzés rámutat arra, hogy a jelenlegi olajellátási hiány mértéke megközelíti a háromszorosát a korábbi eseménynek.
A válság egyik kritikus eleme, hogy Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek, amelyek a világ olajkészleteinek túlnyomó részét birtokolják, most elszigetelt helyzetben vannak a Hormuzi-szoros lezárása miatt. Ez az esemény nem csupán a kínálat csökkenését okozta, hanem a tartalékkapacitások elsődleges birtokosainak elzárását is, így jelenleg senki sem képes beavatkozni és kompenzálni a kiesett mennyiséget.
Elemzők szerint a globális olajpiac egyensúlyát kizárólag a kereslet csökkenése vagy az árak drámai emelkedése tudja helyreállítani. Az Egyesült Államok stratégiai olajtartaléka 415 millió hordóra rúg, ami a teljes engedélyezett kapacitás 58%-át teszi ki; azonban a Rapidan szerint ez a mennyiség véges, és nem elegendő a Hormuzi-szorosban rekedt kínálat pótlására.
A Fehér Ház korábban arról tájékoztatott, hogy a Trump-adminisztráció szerint az olajpiacok jelenleg megfelelően ellátottak, de szükség esetén további lépéseket terveznek. Ugyanakkor a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) tagállamaira egyre nagyobb nyomás nehezedik a stratégiai tartalékok felszabadítása kapcsán, ami az egyetlen megoldásként merül fel a kínálat mennyiségének megnövelésére.
A G7-országok pénzügyminiszterei már egyeztettek is egy közös készletfelszabadításról az IEA koordinálásával, megszületve ezzel a globális együttműködés lehetősége a rászoruló államok támogatásában.
A közel-keleti konfliktus nemcsak az olajpiacot, hanem a globális gazdaság más szektorait is súlyosan érinti, így a következményeknek hosszú távú hatása lehet a nemzetközi exportra és a helyi gazdaságok működésére.
