A pénzek osztásának hatékonysága Magyarországon
Az Európai Bizottság legfrissebb értékelése rámutat arra, hogy az uniós kohéziós források elosztásának folyamata Magyarországon jelentős adminisztratív terhet ró a működtető hatóságokra és a kedvezményezettekre. Az ígéretekkel ellentétben, amelyek az egyszerűbb és digitálisabb működést célozták, a rendszer továbbra is bonyolult és költséges. Bár az elmúlt ciklushoz képest bizonyos területeken előrelépés történt, az áttörés elmaradt, és továbbra is jelentős erőforrások kötik le az előkészítést és az ellenőrzést.
Kedvezőtlen példák és túlszabályozás
Magyarország a túlszabályozás, a lassú kifizetések és a túlzott adminisztráció miatt különösen kedvezőtlen példaként szerepel a jelentésben. A közbeszédben gyakran esik szó arról, hogy mennyi pénz jut infrastruktúrára és fejlesztési programokra, azonban a pénzek mozgatása, azaz a pályázatok kiírása, a projektek kiválasztása és az auditálás költségeivel általában kevesebb figyelmet kap. A jelenlegi 2021–2027-es időszakban az átlagos adminisztratív költség a programköltségvetés 4,84%-a, ami 48 417 eurót jelent egymillió eurónyi programbüdzsére vetítve.
Szórt képet mutató adminisztratív költségek
A különböző alapok és tagállami gyakorlatok között jelentős eltérések mutatkoznak: míg a Regionális Fejlesztési Alapnál (ERFA) és az Európai Szociális Alapnál (ESZA+) alacsonyabb, addig az Interreg és az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra-alapnál (EMFAF) magasabb adminisztratív költségeket mértek. A kihívások részben a bonyolult kormányzási struktúrákban keresendők, amelyek a határokon átnyúló projekteket érintik.
A költségek forrásai és a megoldási lehetőségek
A jelentés egyértelműen kijelenti, hogy az operatív feladatok, mint például a projektkiválasztás és a menedzsment-ellenőrzések a legdrágábbak. Az irányító hatóságok viselik a költségek 70%-át, míg a közreműködő szervezetek és auditáló hatóságok a maradékot. A jelentés hangsúlyozza, hogy a magyar rendszerben a legmegterhelőbb feladatok közé tartozik a pályázati dokumentáció összeállítása és az auditokhoz való válaszadás.
Fejlődési lehetőségek a digitalizáció terén
A digitalizáció terén Magyarországon vegyes a kép. Míg a programkezelés digitalizálása révén jelentős munkaerőráfordítás-megtakarítás érhető el, a nemzeti szintű digitális eszközhasználat még nem éri el a legjobban teljesítő országokét. A jelentés figyelembe veszi, hogy a különböző informatikai rendszerek közötti interoperabilitási problémák tovább lassítják a folyamatokat, és múltbeli adminisztratív kötelezettségekhez való ragaszkodás is hátráltatja a változásokat.
Magyarország adminisztratív múlttal
Magyarország a jelentés szerint a gold-plating, vagyis a túlzott adminisztráció egyik legnagyobb példája. A magyar hatóságok a költségeken túl a legnagyobb torlódásokat hozó kifizetés-ellenőrzések körül folytatják a gyakorlatot, és a jelentés arra figyelmeztet, hogy a hagyományos adminisztratív dolgok olcsóbbá válása mellett a programelőkészítés költségei jelentősen megnőttek. A következő időszakban sürgetnék a szigorúbb szabályok és az egyszerűsítési lépések alkalmazását, amely minden szinten csökkentheti a bürokráciát.
Következtetés
A jelentés végső ajánlásai között szerepel a tagállamok átláthatóságának és stabilitásának növelése, valamint az uniós szabályokhoz való szorosabb igazodás. Magyarország számára a legfontosabb üzenet: nemcsak a digitalizáció számít, hanem a túllellenőrzések és a gyorsabb kifizetések is, hogy végre egy hatékonyabb és eredményesebb pénzkezelési rendszert alakíthassanak ki.
