Lezárult a jelentkezés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetői tisztségeire
Augusztus 17-én véget ért a jelentkezés a megalakuló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vezetői pozícióira, amelyre összesen 96 pályázat érkezett az elnöki posztra, míg az elnökhelyettesi helyekre 68 jelentkezőt regisztráltak. Az új hivatal célja a közpénzek védelme és az eltűnt közvagyon visszaszerzése, amely feladatok ellátására az Országgyűlés illetékes bizottsága javaslatot tesz a végleges vezetők kinevezésére.
Az új hivatal szerepe és feladatai
Az NVVH kiemelt szerepet kap a közvagyon megóvásában, jogtalanul elidegenített javak felkutatásában, valamint a visszaélések feltárásában. A hivatal működése alatt megszűnik az ügyészség vádmonopóliuma, mivel a közpénzeket érintő ügyeket szükség esetén az NVVH saját hatáskörében is kezelheti.
Pályázati folyamat és időpontok
Hantosi István, az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának elnöke bejelentette, hogy a bizottság augusztus 24-én zárt ülésen dönt a személyes meghallgatásra behívott jelentkezőkről. A három legjobb jelöltet minden pozícióra meghallgatják, továbbá a parlamenti frakciók is javasolhatnak újabb jelölteket.
A meghallgatások augusztus 25-26-án, szükség esetén augusztus 27-én zajlanak. A nyilvános üléseken civil szervezetek is részt vehetnek, zárt ülések kizárólag adatvédelmi okokból történhetnek. A bizottság augusztus 27-én vagy 28-án fogja kiválasztani a parlament elé terjesztett jelölteket, akiknek kinevezéséről titkos szavazással dönt az Országgyűlés.
A kinevezendő vezetők követelményei
Az új hivatal elnökét négy helyettes segíti, a nyomozati és a vádemelési területek vezetői kizárólag gyakorló ügyészek lehetnek. A közpénzügyi elnökhelyettes esetében legalább 15 éves adó- vagy vámhatósági tapasztalat szükséges. E szigorú követelmények célja a megfelelő szakmai színvonal biztosítása, ami már eleve leszűkíti a potenciális jelöltek körét.
Politikai befolyás megszüntetése
Hantosi kiemelte, hogy Magyar Péter miniszterelnöknek nincs vétójoga a kiválasztási folyamatban, és hangsúlyozta, hogy a hivatal létrejöttével csökken a politikai befolyás az ügyészség felett, amely elősegítheti a közpénzek védelmét és a korrupciós ügyek szakszerű kezelését.
