Kiderült a lesújtó igazság a magyarok jövedelméről: még a görögök is utcahosszal vernek minket
Közel 20 százalékkal nőtt a magyar nettó átlagkereset két év alatt, a belőle megvásárolható Big Macek száma mégis csupán 2,5 százalékkal emelkedett. A hamburgerben mért bérek nemzetközi összehasonlításában az amerikaiak éves keresete áll az élen, egyetlen munkaóra vásárlóerejét nézve viszont Svájc vezet.
A magyar átlag- és mediánkereset közötti különbség ebben az összevetésben havi 55 hamburger. A KSH júniusi kereseti adatai szerint a teljes munkaidős alkalmazottak nettó átlagkeresete 529 700, nettó mediánkeresete 438 000 forint volt. A 2026. júliusi adatfelvételben 1660 forintos magyar Big Mac-ár szerepel, így az átlagkeresetből körülbelül 319, a mediánkeresetből 264 szendvics jönne ki egy hónapban.
Az amerikai dolgozók átlagosan több órát dolgoznak egy évben, mint a svájciak. Ha azt nézzük, mennyi hamburgert ér egyetlen munkaóra, Svájc kerül az élre körülbelül hét Big Mackel, az Egyesült Államok a második helyre csúszik hattal, Ausztrália pedig megőrzi harmadik helyét öttel.
A magyar adatokból az is kiszámítható, mennyit változott a helyzet két év alatt. A KSH 2024. júniusi közlésében 442 ezer forintos nettó átlagkereset és 359 200 forintos nettó medián szerepelt, az Economist ugyanazon év júliusi adatfelvételében 1420 forintba került egy Big Mac Magyarországon. Az akkori átlagkeresetből így körülbelül 311, a mediánkeresetből 253 szendvicset lehetett volna megvásárolni, ami azt jelenti, hogy az átlagbér vásárlóereje havi nagyjából nyolc, a mediáné tizenegy hamburgerrel javult.
A forintban mért növekedés ennél jóval látványosabb: a nettó átlagkereset 19,8, a nettó medián 21,9 százalékkal emelkedett, miközben a hamburgerár 16,9 százalékos drágulást mutatott. A hamburgerekben mért vásárlóerő ezért az átlagkeresetnél csak 2,5, a mediánnál 4,3 százalékkal nőtt.
Hosszabb távon a hamburger drágulása még feltűnőbb: a 2021-es adatbázisban 908 forintos magyar ár szerepelt, ehhez képest az 1660 forintos érték öt év alatt közel 83 százalékos emelkedést jelent.
Az Eurostat júniusi becslése szerint 2025-ben az országok közötti árszintkülönbségekkel korrigált, egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás Magyarországon és Lettországban egyaránt az uniós átlag 73 százalékát érte el, ami a legalacsonyabb érték volt a tagállamok között. Luxemburg 145, Németország 120, Hollandia 119 százalékon állt.
Az OECD 2026-os magyar országjelentése szerint 2025-ben az átlagbért kereső, egyedülálló, gyermektelen magyar munkavállaló bruttó keresetének 33,5 százalékát vitték el a munkavállalói adók és járulékok, míg az OECD-átlag 25,1 százalék volt.
