Kötelezettségszegési eljárás indult a lakossági állampapírok adómentessége miatt
Az Európai Bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak az államkötvények kedvezményes adózása ügyében. A testület szerint a magyar szabályozás nincs összhangban a tőke szabad mozgását garantáló uniós és EGT-szabályokkal, mert a magyar állam által kibocsátott, lakossági célpiacra forgalomba hozott állampapírok kamatjövedelme mentes a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alól, míg más uniós vagy EGT-államok papírjai után meg kell fizetni a magyar adókat. Magyarországnak 60 napja van válaszolni. Az eljárás első szakaszban jár, érdemi szankcióig akár évek telhetnek el.
Adószakértő: van előzmény a portugál ügyben
Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletág-vezetője felhívta a figyelmet, hogy Portugáliával szemben korábban hasonló kötelezettségszegési eljárás indult, és az Európai Unió Bírósága a tőke szabad mozgásával ellentétesnek minősítette az ilyen megkülönböztetést. Ha Magyarország nem rendezné a kifogásolt helyzetet, az ügy a bíróság elé kerülhet, ahol jogsértést állapíthatnak meg, ezt követően pénzügyi szankció is jöhet.
A kamatjövedelem jelenlegi adózása
A kamatjövedelem főszabály szerint 15%-os személyi jövedelemadó alá esik, és 2023. július 1. óta a legtöbb megtakarítási terméknél 13%-os szociális hozzájárulási adó is terheli, így a teljes közteher 28%. Ez alól kivételt jelentenek a 2019. június 1. után kibocsátott, lakossági célpiacra forgalomba hozott magyar állampapírok, amelyek kamata magánszemélyeknél mentes a személyi jövedelemadó alól, és szociális hozzájárulási adó sem rakódik rá.
Mennyit buknának a befektetők?
Egy 10 millió forintos, egy évre szóló befektetésnél 5,5%-os bruttó kamat mellett az éves bruttó kamat 550 ezer forint. Teljes adómentesség esetén a befektető 550 ezer forintot kap kézhez. Ha 15% személyi jövedelemadó vonatkozna a kamatra, az adó 82 500 forint lenne, a nettó kamat 467 500 forintra csökkenne. Ha a 15% személyi jövedelemadó mellett 13% szociális hozzájárulási adó is terhelné a jövedelmet, a teljes adóteher 28% lenne, ami 154 ezer forint adót jelentene, így a befektető 396 ezer forintot kapna kézhez.
Hogyan reagálhat a kormány?
A Bizottság eljárásából nem következik automatikusan, hogy meg kell adóztatni a lakossági állampapírokat. Az egyik lehetőség, hogy Magyarország kiterjesztené a kedvezményt más EU- és EGT-államok által kibocsátott vagy garantált kötvényekre is, így a magyar papírok adómentessége fennmaradhatna. A másik lehetőség az adómentesség megszüntetése, legalább az új kibocsátások esetében. Süli Szilvia, az RSM adóüzletágának menedzsere szerint a legéletszerűbb válasz az lehet, ha Magyarország az EGT-államok által kibocsátott állampapírokra is kiterjesztené a magyar papírok jelenlegi adómentességét. Erre a logikára már van példa a magyar jogban: az illetéktörvény öröklésnél mentesíti az EGT-állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat.
Helyzetbe hozhatja-e a külföldi állampapírokat a változás?
Ha Magyarország az adóelőny kiterjesztésével rendezné a vitát, az javítaná más EU- és EGT-állampapírok adózás utáni versenyképességét, de önmagában aligha okozna tömeges kiáramlást a magyar lakossági papírokból. A befektetői döntést a nettó hozam mellett a devizanem, a kibocsátó ország kockázata, a papír likviditása, a másodpiaci árfolyamkockázat, a tranzakciós és devizaváltási költségek, valamint a külföldi adó- és adminisztrációs környezet is befolyásolja.
Tavaly év végén 22,5 százalékos súllyal volt jelen a háztartások által dominált belföldi nem pénzügyi kategória a magyar államadósság finanszírozásában, ami majdnem vezető helyet ért el; ennél nagyobb lakossági lábbal csak Málta rendelkezett.
A TBSZ szerepe felértékelődhet
Ha a magyar lakossági állampapírok adómentessége érdemben szűkülne, a tartós befektetési számla szerepe megnövekedne. A tartós befektetési számla használata esetén 3 éven belüli feltörésnél 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetendő, 3-5 év között 10% személyi jövedelemadó és 8% szociális hozzájárulási adó, 5 év után pedig adómentessé válik a befektetés. Más kötvényeknél a tartós befektetési számla már most is fontos adóoptimalizációs keret lehet.
A meglévő állampapírok adózása egyelőre nem változik
A megindított eljárás egyelőre semmilyen adóváltozást nem okoz, a már meglévő magyar állampapírok kamata az aktuális szabályok szerint adózik. Politikailag és piaci szempontból az tűnne a legkevésbé kockázatos megoldásnak, ha egy esetleges módosítás elsősorban az új kibocsátásokat érintené. A meglévő állomány adókezelésének megváltoztatása érzékenyen érintené a befektetői bizalmat.
Fajcsák Gábor egy további kockázatra is figyelmeztetett: ha Magyarország elismeri, hogy az EGT-állampapírok hátrányosabb adóztatása problémás volt, azok, akik korábban más uniós vagy EGT-állam kötvénye után Magyarországon adót fizettek, megpróbálhatják visszakérni a befizetett összeget.
