Vissza kell nyerni a befektetői bizalmat, amit az egyik napról a másikra bevezetett szabályok miatt veszett oda
A magyar export jelentős részét külföldi vállalatok adják, miközben a hazai kkv-k közül csak kevesen értékesítenek külföldön. A hozzáadott érték növeléséhez kiszámítható szabályozásra, átlátható támogatásokra és szorosabb párbeszédre lenne szükség a vállalkozásokkal – hangzott el a Portfolio konferenciájának panelbeszélgetésén, ahol a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkárai a befektetői bizalom helyreállításáról és az állami intézményrendszer összehangolásáról is beszéltek.
A panelbeszélgetést Kós Balázs, a Blue Door Consulting alapító-ügyvezetője moderálta. Oroszi Fanni és Matula Gábor helyettes államtitkárok szerint a következő időszak egyik fő feladata a magyar hozzáadott érték növelése, ehhez pedig kiszámítható szabályozásra és átlátható állami működésre van szükség.
Matula Gábor szerint a magyar gazdaság nyitottsága és magas exportteljesítménye mögött jelentős ipari teljesítmény és nemzetközi vállalati jelenlét áll, de ez önmagában nem mutatja meg, mennyi magyar jövedelem és tudás marad az országban. Az export volumenének mintegy 80 százalékát nemzetközi vállalatok adják, miközben a magyar kkv-k körülbelül csupán 5 százaléka exportál. A minisztérium célja, hogy a hazai vállalkozások ne csak beszállítóként, hanem saját technológiával, márkával és értékesítési hálózattal is részt vegyenek a külpiaci értékláncokban.
Oroszi Fanni szerint az egyenlő versenyfeltételeknek és a versenypolitikának nagyobb szerepet kell kapnia. Úgy látja, a minisztérium piactorzító hatásokat, monopóliumokat és magas piaci koncentrációt örökölt, ezért a szabályozások bevezetése előtt mély hatásvizsgálatokra, a jelentősebb változtatások előtt pedig a piaci szereplőkkel folytatott érdemi konzultációra van szükség.
Oroszi a kiszámíthatatlanság példájaként említette, hogy az előző kormány alatt szinte állandó gyakorlatként egyik napról a másikra vezettek be állami elővásárlási jogot külföldi befektetések esetén. Szerinte az ilyen intézkedések bizalomvesztést okoztak a hazai és a külföldi vállalkozások körében is, ha magyarázat nélkül, látszólag önkényesen hozzák meg őket.
Matula ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy a külföldi befektetések ellenőrzésének szabályozása mellett annak eljárásrendje is felülvizsgálatra szorul, mert a cégek visszajelzései szerint nem volt átlátható, hogyan születtek a döntések. Oroszi problémásnak nevezte a versenytörvény korábbi módosításait, köztük a nemzetstratégiai jelentőségű fúziók kivételét a versenyjogi eljárások alól.
A közbeszerzéseknél a magyar kkv-k azt jelezték, hogy az előző időszakban több állami kiírás feltételeinek sem tudtak megfelelni, így már a pályázásból is kiszorultak. Matula a támogatási programoknál a világos pályázati feltételek mellett a teljesítmény mérését is fontosnak nevezte.
A panelbeszélgetésen szóba került egy Párizsban szervezett francia–magyar üzleti fórum is, ahol a vállalkozások azt kérdezték, milyen garanciát kaphatnak arra, hogy javulnak a magyarországi piacra lépés feltételei. Oroszi szerint a bizalom helyreállításához elsősorban átláthatóságra, kiszámíthatóságra és párbeszédre van szükség, és felvetette a lobbitevékenység szabályozásának vizsgálatát is.
Matula elmondta, hogy a minisztérium kérdőívekkel és szakmai workshopokkal igyekszik megismerni a vállalatok tapasztalatait; legutóbbi exporttal kapcsolatos kérdőívüket 275 vállalkozás töltötte ki. A tárca emellett szorosabb kapcsolatot alakítana ki az Eximbank és a HEPA között, valamint összehangolná a beruházásösztönzési és exportfejlesztési szervezetek munkáját.
A várható időhorizont kérdésénél Oroszi azt válaszolta, hogy a korábbi, egyértelműen hibás intézkedések korrekciójára gyorsan sor kerülhet, a nagyobb gazdasági hatású új programok előkészítése viszont időt és alapos hatásvizsgálatot igényel. Matula az intézményi reformok között említette az „egy ügyfél, egy gazda” elvét, miszerint egy vállalkozásnak ne kelljen több állami intézmény között eligazodnia.
