Súlyos zavargások Franciaországban és más európai államokban
Vasárnap Franciaország a szombati erőszakos tüntetések következményeivel szembesült: egy demonstráló meghalt, több száz rendőr megsérült, és több mint 1800 embert őrizetbe vettek. Több nagyvárosban fosztogatások és gyújtogatások történtek, Limoges történelmi városházája nagyrészt megsemmisült, Emmanuel Macron pedig országos beszédet jelentett be. A zavargásokra Donald Trump és Giorgia Meloni is reagált, miközben Belgiumban, Olaszországban, Portugáliában és Albániában is folytatódtak a társadalmi feszültségekhez kapcsolódó megmozdulások.
A francia belügyminisztérium szerint szombaton országszerte mintegy 550 ezren tüntettek, közülük 110 ezren Párizsban. A szervezők ennél jóval magasabb, körülbelül 800 ezres részvételről beszéltek. A megmozdulások többsége békés volt, estére azonban több nagyvárosban erőszakba fordultak a tiltakozások. Párizsban üzleteket fosztottak ki, tüzeket gyújtottak, a rendőrség pedig könnygázzal és rohamokkal próbálta feloszlatni a rendbontó csoportokat.
Marseille-ből, Nizzából, Nantes-ból, Bordeaux-ból, Limoges-ból, Lille-ből, Toulouse-ból és Strasbourgból is fosztogatásokat, illetve rongálásokat jelentettek. A legsúlyosabb károk Limoges-ban keletkeztek, ahol felgyújtották a 143 éves városházát. A hatóságok szerint az épület nagy része megsemmisült, a tető több helyen beomlott. A prefektus az épített örökséget ért súlyos katasztrófáról beszélt. Marseille-ben és Lille-ben a tüntetők szintén behatoltak a városházára és megrongálták az épületet, Lyonban pedig felgyújtották a városi turisztikai irodát.
Sébastien Lecornu miniszterelnök közlése szerint Franciaországban mintegy 1200 embert állítottak elő, és 150 rendőr sérült meg. Emmanuel Macron elnök azt ígérte, felelősségre vonják a középületek és üzletek megtámadóit, valamint a fosztogatások résztvevőit. A mostani megmozdulásokat hetek óta tartó diáktüntetések előzték meg. A fiatalok kisebb osztálylétszámot, több tanárt, jobb iskolaépületeket és a rendőri erőszak megszüntetését követelték. Később más társadalmi csoportok is csatlakoztak a tiltakozásokhoz a megélhetési költségek emelkedése és a kormányzati intézkedések miatt.
Belgiumban Brüsszelben és Liège-ben is vízágyút vetettek be a rendőrök. Brüsszelben könnygázt is használtak, miután a hatóságok szerint tüntetők tárgyakkal dobálták a rendőröket és tüzeket gyújtottak. A belga megmozdulások hátterében a drágulás mellett oktatási és költségvetési viták is állnak.
Olaszországban Milánó belvárosában fajultak összecsapássá a tüntetések. A megélhetési költségek és a háborúk ellen szervezett felvonulás békésen indult, később azonban maszkos résztvevők kövekkel és felszedett térkövekkel dobálták a rendőröket, barikádokat emeltek, tüzeket gyújtottak, és üzleteket fosztottak ki a dóm környékén. A rendőrség vízágyúval és könnygázzal oszlatott. Legalább két rendőr megsérült, és mintegy ötven tüntetőt állítottak elő, köztük több kiskorút. Bolognában is összecsapásokról számoltak be. Giorgia Meloni miniszterelnök elítélte az erőszakot, míg Milánó polgármestere, Giuseppe Sala a tiltakozások okait érthetőnek, a rongálást viszont elfogadhatatlannak nevezte.
Lisszabonban több tízezren tüntettek az alacsony bérek, a megélhetési nehézségek és a lakhatás drágulása miatt. A CGTP szakszervezeti szövetség felhívására utcára vonulók magasabb béreket, jobb nyugdíjakat és megfizethetőbb lakhatást követeltek. A Rossio téren sátrakat is felállítottak, hogy felhívják a figyelmet a lakáshiányra és az emelkedő bérleti díjakra. Portugáliában 2017 óta több mint kétszeresükre nőttek a lakásárak, és az új bérleti szerződések díjai is csaknem hasonló mértékben emelkedtek.
Albániában szombaton már ötödik napja tartottak a kormányellenes tüntetések. Tiranában fiatalok ezrei követelték Edi Rama miniszterelnök lemondását, jobb oktatást és több munkalehetőséget. A tiltakozás erőszakba torkollott: maszkos tüntetők kövekkel dobálták a rendőröket, akik könnygázt, vízágyút és gumilövedékeket is bevetettek. A rendőrség vezetése hét rendőr felfüggesztését jelentette be a túlzott erő alkalmazásának gyanúja miatt. Edi Rama vasárnap visszautasította a lemondását követelő tüntetők követeléseit, és úgy fogalmazott, hogy a megmozdulások nem a kormányát, hanem az ország európai uniós csatlakozását veszélyeztetik.
Az egyes országok demonstrációit külön szervezték, de több helyen hasonló követelések jelentek meg: megfizethető lakhatás, magasabb bérek, jobb oktatás és biztosabb jövő a fiatalok számára.
