Az elszálló kötvényhozamok és energiaárak súlya alatt recseg-ropog a forint
Szerda délutánra 365,7-ig gyengült a forint az euróval szemben, a dollár pedig 326 forintra drágult, így a magyar fizetőeszköz a kedd reggeli 362,4-es szint óta szinte megállás nélkül veszít értékéből. A dollárral szembeni gyengülés különösen beszédes, hiszen a dollárindex a szerdai nyitás óta lényegében változatlan.
A nyomást egyszerre fűti a romló nemzetközi hangulat és a költségvetési bejelentések utáni piaci átpozicionálás. A francia tízéves hozam 24 éves csúcsra, 5 százalékra ugrott, emelkednek az amerikai hozamok, és újra drágul az olaj és a gáz. A Brent világpiaci ára 113 dollárig kúszott, a holland TTF gáz ára pedig a 90 eurót közelítette, ami energiaimportőrként közvetlen terhet jelent Magyarország számára.
Közben Kármán András pénzügyminiszter a Reutersnek adott interjújában akár 2032-es euróbevezetésről beszélt. A tárcavezető szerint az időben előrehozott, a ciklus elejére időzített, főként kiadáscsökkentésre épülő költségvetési kiigazítás megnyithatja az utat az euró bevezetése felé. Az ERM-2 árfolyamrendszerbe való belépéssel kapcsolatban ugyanakkor meglehetősen óvatosan fogalmazott. A piaci szereplők egy része akár úgy is értelmezhette a nyilatkozatot, hogy a belépés nem annyira sietős – ez pedig kulcskérdés a magyar kötvények vásárlóinak, hiszen a most kibocsátott papírok lejáratai esetleg már az eurózónában válnának esedékessé.
A délelőtti kereskedésben nem látszott különösebb hírhatás a gyengülés mögött, könnyen lehet, hogy egyszerű devizapiaci átpozicionálásról van szó a 2027-es költségvetés bejelentése után. A 366-os szintet a forint éppen csak nem érintette az euróval szemben, azóta pedig kisebb korrekciós erősödés látszik a kurzusban.
Kedden kettős hatás mozgatta a forintot. A piac kedvezően fogadta a hétfőn bemutatott 2027-es költségvetési tervet, kedd reggel pedig a miniszterelnök rádióinterjúban vázolta fel a hiánycsökkentési pályát, amely összhangban van azokkal a tervekkel, amelyek alapján Magyarország 2030-ra teljesíthetné az euróbevezetés feltételeit. Az euró jegyzése erre 362,4 forintig süllyedt, a lendület azonban délelőttre elfogyott.
Az MNB Monetáris Tanácsa a várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot. A nyári három hónapos mini kamatcsökkentési ciklus után a jegybank szeptemberben megállt, és az októberi ülésen sem változtatott. Varga Mihály szerint a pozitív hazai folyamatok mellett is indokolt az óvatosság; az, hogy belefér-e még egy kamatcsökkentés az év vége előtt, a következő hetek hazai és nemzetközi fejleményein múlhat. Az állampapírpiacon a 3 hónapos referenciahozam 2 bázisponttal csökkent, a 20 éves viszont 13 bázisponttal emelkedett.
Nemzetközi fronton Franciaország maradt a devizapiaci figyelem középpontjában. Az euró kissé erősödött, miután a hatóságok több városban kijárási tilalmat vezettek be és csillapodtak a zavargások, a francia államháztartás hosszú távú helyzete miatti aggodalmak azonban szeptember óta nyomás alatt tartják a közös valutát, amely a múlt héten tavaly május óta nem látott mélypontra, 1,1113 dollárig süllyedt. Németországból sem érkezett jó hír: a termelői árak szeptemberben három és fél éves csúcsra ugrottak, elsősorban az energiaárak miatt, a ZEW befektetői hangulatindexe pedig a vártnál nagyobb mértékben esett, véget vetve az öt hónapja tartó javulásnak.
