Drámai fordulat a munkaerőpiacon: a mai fiatalok nem fogják elérni szüleik életszínvonalát
A 2008-as pénzügyi válság után Nyugat-Európában már évekkel korábban megjelentek azok a munkaerőpiaci problémák, amelyekkel ma a magyar pályakezdők is szembesülnek. A belépő munkahelyek számának csökkenése – hazánkban elsősorban a mesterséges intelligencia térnyerése miatt – egyre nehezebbé teszi a fiatalok elhelyezkedését, miközben a vállalatok egyre nagyobb elvárásokat támasztanak a friss diplomásokkal szemben. A biztos, kiszámítható munkahelyek helyét egyre inkább az időszakos és bizonytalan munkalehetőségek vehetik át, így a hazai pályakezdők jelentős része elképzelhető, hogy nem fogja elérni szülei életszínvonalát.
Nyugat-Európában a munkaerőpiac az 1980–90-es években élte utolsó virágkorát, ekkor beszélhetünk az utolsó dinamikus fejlődési időszakról és hosszú távú karrierlehetőségekről. A helyzet a 2007/2008-as válsággal változott meg először és végzetesen. Ekkor ugrott meg jelentősen a munkanélküliség, és ez sok helyen tartós munkanélküliségbe csapott át. Az országok – köztük Magyarország – addigra jelentős államadóssággal küzdöttek, és a szociális ellátórendszer karcsúsítása is megindult.
A mediterrán országokban a 2010-es évek a megszorításokról szóltak, és azóta is megmaradt egy magas strukturális munkanélküliség. Ezen országok 2008 utáni fiatal pályakezdőit előbb érte be az a jelenség, amit a magyar fiatalok a Covid-járvány után érzékeltek: a belépő munkahelyek szinte teljes hiánya. A nyugat-európai és mediterrán munkanélküliséghez több tényező vezetett: a túlszabályozott munkaerőpiac, a jelentős állami adósságválságok, valamint az euró bevezetése az arra felkészületlen országokban. Sok fiatal kényszerűségből vállalt munkát közép-európai szolgáltató központokban.
Magyarországon körülbelül 2013 után indultak meg a nagyobb beruházások, így 2014–2015-re a helyzet rendeződött, és elkezdett meredeken csökkenni a munkanélküliség. A magyarországi tendencia 2020-ig tartott, amikorra hazánk behozta lemaradását, és a nemzetközi folyamatok már nem több éves késéssel jelentkeztek. A Covid-járvány okozta lezárások azonnal, globálisan jelentkeztek, és hazánkban is megkezdődött a munkahelyek eltűnése. 2022 után a magyar munkanélküliségi számok is elkezdtek növekedni, az energiaár-robbanás pedig létszámstopot váltott ki a vállalatoknál, ami jellemzően a pályakezdőket érinti. A gyakornoki pozíciókra masszív túljelentkezés alakult ki, a vállalatok irreális szakmai tapasztalatokat kérnek pályakezdőktől, elhúzzák a felvételi folyamatot, és egyre gyakoribb a jelöltek felé történő visszajelzés teljes hiánya.
A mesterséges intelligencia terjedő használata nem átmeneti hatás. Az AI-ügynököknek köszönhetően a vállalatok 24 órában elérhető, nulla bérigényű munkaerőhöz jutnak, és az egyszerűbb, jellemzően pályakezdők által végzett támogatói munkaköröket teljes mértékben átveszi az AI. Míg a 2008-as válság ciklikus volt, a mostani helyzet permanens, egész szektorok automatizálódnak. A magyar fehér- és kékgalléros pályakezdőknek egyaránt sokkal nehezebb lesz: a fehérgallérosokat a kevés munkahely és az AI okozta sokk nyomja, a kékgallérosokat pedig az erős automatizáció érinti majd, elsősorban a nagyobb gyárakban. Utóbbiaknál a gyenge szakképzés és a kötelező gyakorlati helyek hiánya jelenthet nagyobb problémát, sokuknak valószínűleg egyéni vállalkozóként kell helytállnia – rendszeres, kiszámítható jövedelem nélkül, állandó rendelkezésre állás mellett.
Menekülési opciót jelenthetnek a gyengén fizetett állami munkahelyek, amelyeknél várhatóan hamarosan több tízezres túljelentkezés alakul ki. Nem elképzelhetetlen pár éven belül a pályakezdők körében a 25 százalékos munkanélküliségi ráta sem, hiszen a friss tudás elkopik, ha valaki öt éven belül nem jut álláshoz a szakmájában. Olaszországban a 2010-es években számos fiatal hagyta el eredeti szakmáját, és vállalt teljesen más területen munkát. Összegzésként 2040-ig a pályakezdők kétharmada, valamint a meglévő, tapasztalt dolgozók legalább fele sérülhet: vagy nem talál állást, vagy a meglévő munkaköre szűnik meg, illetvefokozódik le. Az átlag alkalmazottaknak többet kell majd dolgozniuk kevesebb jövedelemért, a munkahely pedig luxussá válik. Magyarországon a biztosan várható jövőkép az, hogy a mai pályakezdők jelentős része nem fogja elérni szülei életszínvonalát.
