Kettészakadt az ország: kiderült, hol küzdenek a legtöbb fizetési nehézséggel
Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javul, a munka önmagában már nem garantálja a pénzügyi stabilitást: a legfrissebb felmérési adatok szerint egyre mélyebb a szakadék az ország régiói között. Míg Észak- és Kelet-Magyarországon az uniós átlagot is jócskán meghaladja a nélkülözők és a fizetési hátralékot felhalmozók aránya, addig a főváros térségében a magas lakhatási költségek emésztik fel a többletjövedelmet.
A felmérés adatai rávilágítanak arra, hogy a háztartások anyagi nehézségeit ma már ritkábban okozza a munkanélküliség. A foglalkoztatottság még a gazdaságilag sérülékenyebb hazai régiókban is magas, a fizetőképességet sokkal inkább a reálbérek alakulása, a megélhetési költségek, valamint a korábban felhalmozott tartalékok nagysága határozza meg. Ennek következtében a tényleges anyagi problémák területileg rendkívül egyenlőtlenül oszlanak el.
A mindennapi kiadások – például a lakbér, a hiteltörlesztés vagy a rezsi – finanszírozása terén éles különbség rajzolódik ki az ország nyugati és keleti fele között. Míg az Európai Unióban átlagosan a lakosság 9,2 százaléka küzd fizetési hátralékkal, addig a Közép-Dunántúlon ez az arány csupán 2,2, a Nyugat-Dunántúlon pedig 5,9 százalék. Ezzel szemben a déli és keleti országrészekben a mutató jelentősen meghaladja az uniós átlagot: a Dél-Alföldön 11, a Dél-Dunántúlon 11,4, az Észak-Alföldön pedig 11,7 százalékos az érintettek aránya. A legnehezebb helyzetben az Észak-Magyarországon élők vannak, ahol a lakosság 17,4 százaléka küzd fizetési késedelemmel, ami közel kétszerese az európai átlagnak.
Hasonlóan kedvezőtlen a kép a súlyos anyagi és szociális depriváció tekintetében is. Míg az uniós átlag ezen a téren 6,3 százalék, addig az Észak-Alföldön a lakosság 13,6 százaléka, Észak-Magyarországon pedig 14 százaléka él ilyen körülmények között.
Közép-Magyarország, és különösen a főváros térsége más jellegű pénzügyi kihívásokkal szembesül. Bár a régióban a fizetési elmaradások aránya az uniós átlag alatt marad a maga 5,3 százalékával, a magasabb jövedelmek nem feltétlenül jelentenek arányosan nagyobb pénzügyi mozgásteret. A kimagasló lakhatási költségek jelentős terhet rónak a háztartásokra, és a statisztikák szerint ez a tétel magában Budapesten sokkal nagyobb anyagi nyomást helyez a családokra, mint a környező Pest vármegyei településeken.
