Újabb tárgyalási forduló kezdődött Abu-Dzabiban az orosz–ukrán háború lezárásáról
Az Egyesült Államok közvetítésével kedden Abu-Dzabiban folytatódtak az egyeztetések az orosz–ukrán háború lezárásáról. A tárgyalásokon a felek a zárt ajtók mögött némi rugalmasságot mutatnak a területi vitákban, a megegyezéshez azonban a háború utáni biztonsági garanciákat is tisztázni kell.
Donald Trump amerikai elnök nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna a háború után „egy kicsit más alakot” ölthet, bár azt nem részletezte, milyen területi változásokra gondol. Oroszország továbbra is követeli, hogy Kijev ismerje el a Krím, valamint a négy korábban annektált megye – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – feletti orosz fennhatóságot, és vonja ki csapatait azokról a területekről is, amelyeket az orosz hadsereg sosem szállt meg. Bár az ukrán vezetés ezt elutasítja, amerikai források szerint mutatkozik némi engedékenység a felek részéről. A területi kérdéseket ugyanakkor addig nem lehet rendezni, amíg nincs megállapodás a háború utáni biztonsági architektúráról.
Zelenszkij a harcok mérséklését célzó lépéseket javasolna
Az abu-dzabi tárgyalások előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közölte, hogy küldöttségük a harcok mérséklését célzó lépéseket fog javasolni, és szeretnék előkészíteni a terepet egy ukrán, orosz és amerikai csúcstalálkozóhoz, amely valódi és igazságos békét hozhat.
A keddi egyeztetések európai konzultációval indultak, mielőtt sor kerülne a február óta első háromoldalú – ukrán, orosz és amerikai – találkozóra. Rusztem Umerov ukrán főtárgyaló tájékoztatása szerint az álláspontok összehangolását célzó előkészítő megbeszélésen Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselői is részt vettek. Umerov Ukrajna legfőbb céljai között a harcok beszüntetését, a biztonsági garanciák megszerzését, a gazdasági helyreállítást és a humanitárius lépéseket említette. Az ukrán delegációban rajta kívül Kirilo Budanov, Davyd Arahamija, Szerhij Kiszlicja és Vadim Szkibickij vesz részt.
Európai beleszólás és lehetséges biztonsági garanciák
Az európai részvétel azért is hangsúlyos, mert a kontinens vezetői nagyobb beleszólást kérnek a térség biztonságát alapjaiban meghatározó, amerikai vezetésű diplomáciai folyamatba. Sajtóhírek szerint Washington és Moszkva már tárgyalt olyan lehetséges ukrán biztonsági garanciákról, amelyek a NATO-szerződés konzultációról és kollektív védelemről szóló 4. és 5. cikkelyére hasonlítanak. Felmerült a 2022-ben felfüggesztett NATO–Oroszország Tanács újjáélesztése is, valamint egy olyan mechanizmus bevezetése, amellyel a tűzszünet megsértése esetén azonnal visszaállíthatók lennének az Oroszország elleni szankciók.
További támadások, óvatos várakozás Washingtonban
A diplomáciai erőfeszítések ellenére az orosz hadsereg továbbra is támadja az ukrán infrastruktúrát. Zelenszkij hétfő esti beszédében arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a hidak és az elektromos hálózat rombolásával a Dnyeper folyó mentén próbálja meg kettészakítani az országot, hogy a lehető legnehezebbé tegye a lakosság életét.
A gyors áttöréssel kapcsolatban Washington is óvatosságra intett: Jared Kushner rendkívül nehéznek és összetettnek nevezte a konfliktust, amelyben a mostani megbeszélések legfeljebb a tárgyalások következő szakaszának adhatnak lendületet.
