Csökkent pulzus, átalakuló agyi keringés és hat évnyi háttérsugárzás – Kapu Tibor kísérleteinek eredményei
A Magyar Tudományos Akadémián tartott szimpóziumon ismertették a tavalyi Axiom-4 küldetés keretében tervezett és végrehajtott magyar kutatások eddigi eredményeit. A rendezvényen először kaphattunk átfogó képet arról, milyen kísérleteket végzett Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
Kapu Tibor személyében több mint 40 év után lett újra magyar űrhajósa az országnak. A több mint kéthetes misszió alatt a kutatóűrhajós összesen 25 kísérletet végzett el, amelyek a sugárzásméréstől a környezetpszichológiai vizsgálatokon át a növénybiológiáig számos tudományterületet öleltek fel. A kutatóűrhajós, aki jelenleg a program igazgatója, előrevetítette, hogy már dolgoznak a folytatáson.
Egyetlen munkaperc 2500 dollárba kerül
Egy űrhajós egyetlen munkaperce az ISS-en mintegy 2500 dollárba kerül, ezért az Ax-4 során precíz, 5 perces blokkokra lebontott időbeosztást használtak – hangzott el a szimpóziumon. Az ISS nagyjából 2030 körülre tervezett nyugdíjazásáig lényegében minden hely betelt az ESA emberi kutatási programjában, így a hazai kutatóknak gyakorlatilag a magánküldetések maradtak. Az Axiom Space 2022 óta négy ilyen küldetést szervezett; a tavalyi Ax-4-gyel India, Lengyelország és Magyarország küldött embert az űrállomásra.
Hatévnyi sugárterhelés 20 nap alatt
A 27G-Technology tíz kis méretű, együttesen mindössze 0,6 kilogrammot nyomó dozimétert juttatott fel az űrállomásra, amelyek a fellövéstől a vízre szállásig mérték a sugárzást. A teljes dózis átlagosan mintegy 44 százaléka a dél-atlanti sugárzási anomálián való áthaladásokból származott. Az űrhajósok a küldetés alatt nagyjából 15,4 millisievert dózist kaptak, ami nagyságrendileg hat évnyi természetes háttérsugárzásnak felel meg. Az érzékelők elhelyezése nem mindegy: a Dragonban 26 százalékkal magasabb értéket mértek, mint az állomáson átlagosan.
Okostelefon súlytalanságban, ionhajtómű, növények
Egy kísérlet azt vizsgálta, mennyire pontosan követhető egy okostelefon mozgása súlytalanságban, GPS nélkül, kizárólag a saját érzékelőivel. A szenzorok zaja alig tér el a földitől, az ISS elektromágneses zavarai viszont váratlanul rontották a mérést. Az eredmények barlangok és épületbelsők feltérképezésében, valamint drónok navigációjában lehetnek hasznosak. Hazai fejlesztésű vákuumkemencében vizsgálták az ionhajtóművek indium üzemanyagának viselkedését; a kemence minden szükséges NASA-tanúsítvánnyal rendelkezik. A Debreceni Egyetem kísérletében csaknem ezer retek-, búza- és paprikamagot vittek fel, amelyekből 12 darabot csíráztattak ki egy 3D nyomtatott nevelőegységben – mind a 12 egységben kikeltek a növények.
Csökkent pulzus, átalakuló agyi keringés
Kapu Tibor a repülés előtt, alatt és után egy érzékelőkkel ellátott „okospólót” és egy 24 órás vérnyomásmérőt viselt. A repülés alatt csökkent a szívfrekvencia és a vérnyomás, nőtt a paraszimpatikus idegrendszer aktivitása, a nyaki verőérben pedig nőtt, a combverőérben csökkent az áramlási sebesség. A hazatérése után ugyanakkora terhelésre nagyobb pulzusemelkedéssel reagált a szervezete, ami arra utal, hogy már egy rövid űrutazás is bizonyos fokú dekondicionálódással jár; minden mért érték visszatért a normál tartományba.
Az agyi keringést vizsgáló kísérletben robotizált Doppler-ultrahangos vizsgálófejet használtak, amellyel űrutazás közben most mértek először. A mikrogravitációban a középső agyi artériában csökkent az érellenállás, a látókérget ellátó hátsó agyi artériában viszont nőtt. Az erek tágulóképessége a repülés alatt nem változott, a hazatérés után azonban gyengébbnek bizonyult.
Mikrobiom, szemészeti fejlesztés, ecetmuslicák
Vizsgálták a száj, a bél és a vizelet mikrobiomját is; utóbbival kapcsolatban űrhajósoknál korábban még senki nem végzett elemzést. A minták közötti eltérések közel felét az egyén határozta meg, nagyjából negyedét azonban maga a küldetés; az adatfeldolgozás nagyjából a felénél tart. A szemben feloldódó nanoszálas inzertet az űrrepüléssel összefüggő neuro-okuláris szindróma kezelésére fejlesztették, egyelőre hatóanyag-mentes változatot teszteltek, és szabadalmi bejelentést tettek. Ecetmuslicákon vizsgálták, jobban védi-e a szervezetet a DNS-javító enzimek túltermelése: a húsznapos út mintegy 200 gén működését változtatta meg, az enzimek túltermelése viszont 750, illetve 1100 génét – a több javítóenzim tehát nem jelent automatikusan jobb védelmet.
