2027-re tolódhat a magyar kamatcsökkentés: elárulták, mi tartja vissza az MNB-t
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntő ülésén várhatóan 5,5 százalékon tartja az alapkamatot. Habár a hazai inflációs folyamatok elvileg lehetővé tennék a monetáris lazítást, a kedvezőtlen nemzetközi környezet és a globális kamatemelési várakozások miatt a szakértők többsége idén már nem, legkorábban csak 2027-ben számít újabb kamatcsökkentésre.
Az októberi hazai infláció a várakozásoknak megfelelően 2 százalékra emelkedett a szeptemberi 1,6 százalékról. Az áremelkedést szinte kizárólag az üzemanyagok drágulása okozta, ezen kívül a magyar gazdaságban kifejezetten alacsony az árnyomás. Önmagukban a hazai mutatók alapján a nyári kamatcsökkentések után ismét lenne tér a lazításra.
A jegybankot azonban már az elmúlt hónapokban is a globális fejlemények tartották vissza a vágástól, mivel a tartósan magas energiaárak fokozzák az inflációs kockázatokat, miközben a fejlett kötvénypiacokon emelkednek a hozamok, a nagy nemzetközi jegybankoknál pedig továbbra is szigorításra van kilátás.
A megkérdezett elemzők ezért egyöntetűen a jelenlegi kamatszint tartására számítanak a mostani ülésen. A hazai fundamentumok ugyan indokolnák a lazítást, a külső környezet azonban egyelőre nem teszi ezt lehetővé. Bár az amerikai félidős választások után némileg javult a nemzetközi befektetői hangulat és az energiaárak is mérséklődtek, a szakemberek szerint ennek a pozitív tendenciának tartósan fenn kellene maradnia ahhoz, hogy az MNB ismét lépni tudjon.
A piac figyelme éppen ezért egyre inkább a decemberi ülés előretekintő iránymutatására, illetve a 2027-es kilátások felé fordul. A korábbi forinterősödés és az élelmiszerárak csökkenésének dezinflációs hatása a következő hónapokban kifuthat, ráadásul a jegybanknak több jövő évi hazai bizonytalansági tényezővel is számolnia kell. Kiemelt figyelem övezi a jelenleg is zajló minimálbér-tárgyalások kimenetelét, az árrésstop várható kivezetését, valamint a hagyományosan az év elejére időzített vállalati átárazások mértékét. Ezek a folyamatok mind érdemben befolyásolhatják az infláció jövő évi alakulását.
Az elmúlt időszakban a piaci várakozások is jelentősen átalakultak, így míg korábban sokan számítottak további kamatcsökkentésekre az év végéig, mára kisebbségbe kerültek a lazítást várók. Jelenleg csupán elvétve látnak esélyt egy 25 bázispontos decemberi kamatvágásra, azt is csak abban az esetben, ha a világpiaci energiaárak érdemben stabilizálódnak. Az elemzői konszenzus szerint a monetáris enyhítés legkorábban 2027 elején indulhat újra, de az év eleji átárazási hullám okozta óvatosság miatt egyáltalán nem kizárt, hogy az első vágásra csak jövő nyáron vagy az év második felében kerül sor.
