Az MNB alelnöke szerint minden feltétel tárgyalható az euróbevezetésről
Legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II. árfolyamrendszerbe – mondta Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hétfőn a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián. A kormány jelenlegi tervei alapján Magyarország 2030-ra teljesítheti az euróbevezetés feltételeit, majd a gyakorlatban legkorábban 2032 januárjában vezetheti be a közös devizát. Az alelnök szerint ez távolinak tűnik, de valójában nincs olyan messze.
Kurali Zoltán kiemelte, hogy az ERM-II. árfolyamrendszerhez való csatlakozás lesz a „nagy tárgyalás”, onnantól csak teljesíteni kell a vállalásokat. Arra nézve nincs egységes gyakorlat, hogy ezeken a tárgyalásokon milyen feltételeket támaszt az Európai Központi Bank és az Európai Bizottság. A horvát és bolgár tapasztalatok alapján szóba kerülhet a szabályozott árú szolgáltatások árának kiigazítása, az állami vállalatok hatékonyabb működése, illetve részben jogszabályi előírások is. Mint fogalmazott, minden feltétel tárgyalható, jól kell tárgyalni, és ez lesz majd az MNB és a Pénzügyminisztérium szakembereinek feladata.
Az euró előnyei kapcsán a szakember kiemelte, hogy már maga a konvergencia folyamata elhozza a horgonyzott inflációs és kamatvárakozásokat, ha jól csinálják. Ez csökkenő hatást gyakorol a hozamokra és az elvárt reálkamatszintre is. Előny továbbá, hogy az árfolyamkockázat és az átváltási költség kérdése kikerül a képből a befektetők és a reálgazdasági szereplők szemében.
Kurali Zoltán szerint mostanra a forinteszközök piaca sokkal nagyobbra nőtt, mint az indokolt lenne, vagy amekkora a korábbi euróbevezetések idején volt. Van olyan nap, amikor az éves magyar GDP akár 10 százaléka is megfordul ezekben az eszközökben. Az alelnök hozzátette, hogy tévedés lenne azt gondolni, hogy az euróbevezetési tervek miatt kellene kiigazítani a költségvetést. Hosszú évekig nem tartható, hogy egy ország 5–7 százalékos GDP-arányos nettó finanszírozási szükséglettel működjön, ezért így is, úgy is szükség lenne kiigazításra.
Kiemelte, hogy a gazdasági szereplők számára fontos lesz az átváltási árfolyam, de ennél is fontosabb a kiszámítható árfolyampálya.
