Súlyos válság a zalai szőlőtermesztésben
A zalai borvidék szőlőtermesztése rendkívüli válsághelyzetbe került. Az aranyszínű sárgaság nevű fitoplazma terjedése több mint 200 ezer szőlőtőkét kényszerített kivágásra. Az érintett területeken a szakemberek aggasztónak ítélik a helyzetet, különösen, mivel a hideg tél sem tudja megfékezni a betegség elterjedését.
A márciusi Agrárium 2026 konferencia
Március 10-én tartják a Portfolio Agrárium 2026 konferenciát, amely kiemelkedő esemény a hazai agrárium számára. Az esemény célja, hogy a különböző szektorok, mint az agrártermelői vállalkozások, az élelmiszeripari társaságok, és a szakmai szervezetek találkozzanak és tapasztalatokat cseréljenek.
Az eseményre való jelentkezés során csoportos kedvezményeket kínálnak: 2 fő esetén 10%, 3 fő esetén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén pedig 20% kedvezményt lehet igénybe venni. Továbbá, a kistermelők és fiatal gazdák számára kedvezményes áron, 30.000 Ft + áfa ellenében érhető el a részvétel.
Az aranyszínű sárgaság története
Az aranyszínű sárgaságot Magyarországon először 2013-ban azonosították, amikor a Nébih laboratóriuma Lenti községben levélminták és szőlőkabócák vizsgálata során kimutatta a kórokozót. Azóta a betegség 2025-re már az összes hazai borvidékre eljutott, jelentős károkat okozva.
Zala megyében a hatósági adatok szerint a szőlőtermelők közül sokan kénytelenek voltak kivágni a fertőzött tőkéket. Tarsoly Róbert, a Zalai Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, elmondta, hogy saját 20 hektáros ültetvénye 15-20%-a érintett, és körülbelül 2 hektáron a teljes ültetvényt el kell távolítani. A kemény tél ugyan reményt keltett a gazdákban, de a betegség továbbra sem áll meg.
A kórokozó terjedési mechanizmusa
A szakértők figyelmeztetnek arra, hogy a betegség terjesztését az amerikai szőlőkabóca idézi elő, amely rendkívül alkalmazkodóképes. Az átvivő rovar a gyökérzetben, védett helyen telel át, így a hideg tél nem feltétlen zárja ki a tojások túlélését. Tarsoly Róbert megjegyezte, hogy bármennyivel több tojás pusztulhat el a fagyokban, a gazdák nem könnyedhetnek, hiszen nem lehet tudni, mikor támad majd újra a kórokozó.
Jövőbeli kilátások
A jövő egyre komolyabb kihívásokat tartogat a zalai szőlőtermesztők számára. Tarsoly Róbert több kollegájával együtt már B tervet készített arra az esetre, ha a helyzet nem javul. Ez a terv akár a szőlőtermesztés teljes átgondolását is magában foglalhatja, mivel a kisbirtokos szerkezet, valamint a hobbi szőlőművelés a vidék életformájának vesztét jelentheti.
A szakember hangsúlyozta, hogy az árutermelő ültetvények jövője csak közös védekezési protokoll révén képzelhető el, mint ahogy azt már több nyugati országban, például Franciaországban és Olaszországban is tették. E közös fellépés azonban szigorú és fegyelmezett munkát igényel, amely elengedhetetlen a betegség terjedésének megállításához.
