Válságban a Magyar Egészségügy: Megoldások a Fenntarthatóságért
Napjainkban a magyar egészségügyi rendszer súlyos válsághelyzetben van, amelyet a szakemberhiány és az elöregedő orvostársadalom jellemez. A legfrissebb statisztikák alapján jelenleg több mint ezer háziorvosi praxis betöltetlen, és a háziorvosi ellátás jövője már az idősebb, hetven év feletti orvosokon múlik. Cserni István, verőcei háziorvos, egy közelmúltban tartott szakmai konferencián arra figyelmeztetett, hogy sürgős strukturális reformokra van szükség ahhoz, hogy elkerüljük a rendszer összeomlását.
A jelenlegi helyzet különösen aggasztó, mivel a hazai alapellátás körülbelül 1400 háziorvosa a hatvanas vagy hetvenes évei közepén jár, míg a negyven év alatti orvosok száma alig haladja meg a négyszázat. Cserni hangsúlyozta, hogy amennyiben a hetven év feletti háziorvosok elhagyják a pályát, az alapellátásban gyakorlatilag nem marad mit reformálni. Az állapot arra figyelmeztet, hogy a területi elosztás is rendkívül problémás, különösen a hátrányos helyzetű térségekben, ahol ellátási sivatagok alakultak ki.
A szakember tapasztalatai szerint a jelenlegi finanszírozási rendszer nem ösztönzi a komplex, minőségi ellátást, mivel elsősorban a költségcsökkentésre helyezi a hangsúlyt. A kártyapénz-alapú közfinanszírozási modell a betegszám degressziója miatt nem biztosít arányos bevételeket, így a háziorvosok gyakorlatilag veszteségesen működnek. A háziorvosok munkaidejének 60-70%-át adminisztratív feladatok teszik ki, így a szakmai munka feltételei is rendkívül nehezek.
A javasolt megoldások között szerepel a háziorvosi praxisok csoportosítása, amely lehetővé tenné, hogy egy 2500-3500 fős ellátási területen több orvos, diplomás szakápoló, dietetikus, gyógytornász és pszichológus dolgozzon együtt. Portugáliában már bevált modell ezt követi, amely rugalmasabb munkakörülményeket biztosít. A háziorvosi bérek emelése is elengedhetetlen az ellátatlanság megszüntetése érdekében, hogy a fiatal szakemberek számára vonzó legyen a pálya.
Cserni szerint nemcsak a bérek, hanem az alapellátás szakmai irányítását is önállóvá kell tenni, leválasztva az Országos Kórházi Főigazgatóságról. Az elképzelések országos szinten 164 járási integrált egészségügyi és szociális központ létrehozását irányozzák elő, amelyek egy háromfős vezetői testület – egy orvos, egy alapellátási koordinátor és egy szociális vezető – irányítása alatt működnének. Bár a változások teljes megvalósítása évekbe telhet, a jelenlegi helyzet sürgeti az új szakmai és pénzügyi ösztönzők bevezetését annak érdekében, hogy a jövőben fenntartható és hozzáférhető egészségügyi ellátás valósulhasson meg Magyarországon.
