Trump felvetette: vásárolhatna-e Kína amerikai fegyvereket
David Perdue, az Egyesült Államok kínai nagykövete a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy Donald Trump amerikai elnök a Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott találkozón felvetette, Kína vásárolhatna amerikai fegyverrendszereket. A nagykövet szavai szerint Trump arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok világszerte értékesít fegyvereket, és megkérdezte, hogy Kína szeretne-e egyszer vásárolni belőlük.
A felvetés nyomán az amerikai külügyminisztérium gyorsan nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte: az amerikai törvények tiltják a fegyvereladást Kínának, és nincs semmilyen ajánlat vagy terv ilyen ügyletre. Később Trumpot magát is megkérdezték az ügyről, aki azt mondta, „talán jó ötlet” lehet ilyen ajánlatot tenni Kínának, majd hozzátette, hogy erről nem beszéltek, és szerinte a nagykövet valószínűleg Tajvanról beszélt.
Komoly ellenállás övezné a fegyvereladást
A felvetés súlyos nemzetbiztonsági aggályokat vet fel. Az Egyesült Államok hírszerzése régóta komoly erőfeszítéseket tesz annak megakadályozására, hogy érzékeny fegyvertechnológiai adatok Kínába kerüljenek. Washingtonban attól tartanak, hogy a Kínához kerülő technológiai megoldásokat Peking a saját fegyverei fejlesztésére használná fel.
Hasonló fenntartások övezik a Szaúd-Arábiának tervezett F-35-ös vadászgép-eladást is. Rijád mintegy 24,3 milliárd dollár értékben vásárolhatna 50 darab ötödik generációs vadászgépet, az üzletet azonban a Kongresszusnak még jóvá kell hagynia. Az amerikai hírszerzés nem győződött meg arról, hogy a királyság képes lesz garantálni az F-35-ös vadászgépek és a hozzájuk tartozó adatok biztonságát, tekintettel arra, hogy Szaúd-Arábiában a modern telekommunikációs hálózatokban kínai cégek dominálnak. Raja Krishnamoorthi illinoisi demokrata képviselő szerint az üzlettel lényegében Kínának adnák át a rendkívül érzékeny adatokat.
Egy másik közelmúltbeli eset szintén rávilágít az érzékenységre: Ausztráliából az F-35-ös vadászgépek néhány alkatrészét tévedésből Hongkongba irányították. Richard Marles ausztrál védelmi miniszter közölte, hogy aktívan együttműködnek az amerikai hatóságokkal és az ipari partnerekkel az alkatrészek visszaszerzése és az incidens kivizsgálása érdekében. A gyártó Lockheed Martin szerint az érintett alkatrészek üzemképtelenek és alacsony kockázatúak voltak.
A Tajvan-kérdés árnyékában
A fegyvereladási felvetés különös jelentőséget kap amiatt, hogy Perdue éppen egy Tajvanról szóló kérdésre válaszolva tette a kijelentést, és Trump maga is utalt rá, hogy a nagykövet talán Tajvanról beszélt. Tajvan a védelmi stratégiáját szinte teljes egészében amerikai fegyverekre építi, és 1979 óta amerikai törvény kötelezi a mindenkori kormányt arra, hogy biztosítsa a sziget védelmi képességeit. Peking minden egyes tajvani fegyverrendelés ellen tiltakozik, szuverenitási kérdéseket emlegetve.
Trump korábban egy 14 milliárd dolláros tajvani fegyvercsomagot függesztett fel, és annak idején úgy fogalmazott, hogy ez „nagyon jó tárgyalási eszköz” lehet Kínával szemben. Washington hagyományosan a „stratégiai kétértelműség” politikáját követte, soha nem fejezte ki egyértelműen, hogy megvédené-e a szigetet egy esetleges katonai invázió esetén.
A felvetést Tajvanon aggodalommal fogadták. Csen Ming-csi tajvani külügyminiszter-helyettes a nagykövet szavai előtt arról beszélt, hogy súlyos helyzettel néznek szembe, de az Egyesült Államok megérti a védelmi szükségleteiket. Roger Wicker republikánus szenátor, a Szenátus Fegyveres Erők Bizottságának elnöke leszögezte, hogy Washingtonnak fenn kell tartania a sziget számára vállalt biztonsági felelősségvállalást.
A felvetés rávilágít arra a dilemmára is, hogy egy ilyen üzlet esetén két kínai hadsereg vívhatna egymással háborút, mindkét oldalon amerikai fegyverekkel.
