Súlyos gondok a román sertéságazatban: az afrikai sertéspestis és a piaci válság egyszerre terheli a termelőket
Románia sertéságazata komoly kihívásokkal néz szembe, mivel az afrikai sertéspestis (ASP) az országban jelenti a legnagyobb problémát egész Európában. A termelők jelentős összegeket fordítanak a telepek járványvédelmére, ennek ellenére továbbra sem egyértelmű, hogyan jut be a vírus egyes gazdaságokba.
Dr. Adrian Balaban, a Román Sertéshústermelők Szövetségének képviselője szerint Romániában jelentős átalakulás zajlik a sertéstartásban. A háztáji sertések száma az elmúlt években 20 százalékkal csökkent, miközben a kereskedelmi nagy telepeken 30 százalékkal nőtt az egyedszám.
A járványvédelemre jelentős összegeket fordítanak, elkülönítők és szigorú belépési szabályok működnek, a szakember szerint azonban ezek mellett is rendszeresen felmerül a kérdés, hogy pontosan hogyan kerül be a vírus egy-egy gazdaságba. Álláspontja szerint ezt minden esetben ki kell vizsgálni, mert nem tartja egyértelműnek, hogy az emberek hurcolják be a kórt.
A szakember szerint a jelenlegi járványvédelmi szabályok alapvetően megfelelőek, ugyanakkor nem minden esetben képesek választ adni az előttük álló kihívásokra. Úgy látja, az ASP elleni védekezést európai szinten, összehangoltan kellene kezelni, és nem lehet hosszú távon fenntartani azt a rendszert, amelyben egy országon belül egyes területeket korlátoznak, míg másokat nem.
Románia sertéshús-piaci helyzetét tovább nehezíti, hogy a belső fogyasztás mintegy 60 százalékát importból fedezik. A belföldi termelés jelenleg nem elegendő a fogyasztói igények kielégítésére, miközben az árak sem kedveznek a termelőknek. Dr. Adrian Balaban szerint jelenleg körülbelül 80 centért értékesítik az élő sertést, miközben a termelési költség 1,3 euró körül alakul kilogrammonként.
Románia legfontosabb beszállítói között Németország, Magyarország és Spanyolország szerepelnek, hazánk gyakorlatilag a román sertéspiac egyik legfontosabb partnere. A szakember szerint ugyanakkor az európai sertéshús-termelés és a kereslet között jelentős egyensúlytalanságok alakultak ki. Úgy fogalmazott, hogy miközben Európában egyes jelentős termelőknek csökkenteniük kell a termelést, Romániának éppen ellenkező irányba kellene mozdulnia, hogy biztosítani tudja a saját piacának szükséges húsmennyiséget.
Az árképzés szintén komoly problémát jelent. Dr. Adrian Balaban szerint Európában nincs megfelelő referenciaár az élő sertésre, ezért a román termelőket folyamatosan más országok áraival hasonlítják össze. Szükség lenne egy referenciaárra, mivel állandóan összehasonlítják őket más országokkal, mert a felvevőpiac szerint nekik is csökkenteniük kell az árat, csupán azért, mert például Spanyolországban olcsóbb az ár.
A román sertéstartók helyzetét az is súlyosbítja, hogy a szakember szerint az ASP miatt kieső állományok után nem történt meg megfelelően a gazdák kompenzációja. Ez jelentős veszteséget okoz a termelőknek, és egyben olyan helyzetet is teremthet, amelyben egyes gazdák inkább nem jelentik be a betegséget, hanem megpróbálják eltitkolni azt. Ez pedig tovább nehezítheti a járvány elleni védekezést.
Dr. Adrian Balaban szerint Romániában egyelőre nincs olyan követendő példa, amely megmutatná, hogyan lehetne hatékonyan visszaszorítani és megállítani az afrikai sertéspestist. A szakember arról is beszélt, hogy Spanyolországban rendkívül koncentrált a sertéstartás, ami szintén komoly kihívásokat jelentett Európában. Álláspontja szerint ezért nem elegendő általános szabályokat alkalmazni, országonként és az adott helyzethez igazodva kellene megvizsgálni, milyen megoldások működhetnek.
Hozzátette, nemcsak Romániának, hanem egész Európának változtatnia kellene a sertéságazat jelenlegi működési modelljén. A fogyasztói szokások ugyanis jelentősen megváltoztak, hiszen a vásárlók egyre inkább a szupermarketekben szerzik be a húst, ezért a korábbi, kisebb vágóhidakra és hagyományos értékesítési csatornákra épülő rendszer helyett nagyobb vágókapacitásokra is szükség lehet.
Egész Európában változtatni kell a jelenlegi modelleken, mert más már a realitás. Az ember már nem a henteshez megy, hanem a szupermarketekbe, ezért nagy vágóhidakra van szükség – hangsúlyozta Dr. Adrian Balaban.
