Kiderült az igazság a Magyarországon gyártott gyógyszerekről: erről mindenkinek tudnia kell, óriási átalakulást sürgetnek
A gyógyszerellátás biztonsága és a hazai gyártás jövője került középpontba a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége (MAGYOSZ) konferenciáján. A gyártók növekvő költségekről és hosszú távú, kiszámítható finanszírozás szükségességéről beszéltek, a kormány pedig a kutatási források jelentős bővítését és új innovációs támogatásokat helyezett kilátásba.
A szövetség október 2-án, a budapesti Haris Parkban rendezte meg „Gyógyszergyártásból versenyelőny – innovációval, új lendülettel” című konferenciáját, ahol a gyógyszeripar és a kormányzat képviselői az ágazat versenyképességéről, a kutatás-fejlesztés ösztönzéséről és a biztonságos gyógyszerellátás feltételeiről beszéltek.
Uniós reformok erősíthetik az európai gyógyszergyártást
Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság egészségügyi és állatjóléti biztosa videóköszöntőjében a gyógyszerekhez való szélesebb hozzáférést és az európai gyártás erősítését célzó intézkedésekről beszélt. Kiemelte az uniós gyógyszerreformot, amely csökkentené az engedélyezés idejét és költségeit, valamint a kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló rendeletet, amely a közbeszerzéseknél előnyben részesítené az EU-ban történő gyártást. A biotechnológiai rendelet kapcsán a biohasonló gyógyszerek klinikai vizsgálati követelményeinek csökkentését említette. Hozzátette ugyanakkor, hogy a szennyvízkezelési irányelv végrehajtása és a kilátásba helyezett PFAS-korlátozások továbbra is aggodalmat jelentenek az ágazatnak.
Az ellátásbiztonságnak ára van
A biztonságos gyógyszerellátáshoz tartalék gyártókapacitásokra, készletekre és alternatív beszállítókra van szükség, ezek költségeit azonban a finanszírozásnak is követnie kell – hangsúlyozta Orbán Gábor, a MAGYOSZ elnöke, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója. A koronavírus-járvány óta Európában egyre erősebb a stratégiai önállóság iránti igény, amely az energiaellátás, a védelem és a technológia mellett a gyógyszergyártást is érinti. Egy új üzem néhány év alatt felépülhet, a működését biztosító szakmai környezet kialakítása azonban évtizedeket vesz igénybe. „Az ellátásbiztonságnak ára van” – fogalmazott az elnök, hozzátéve, hogy tartós árnyomás mellett a vállalatok jellemzően a tartalékokat építik le először, miközben a fenntarthatósági, minőségbiztosítási és ellátásbiztonsági elvárások növelik a gyártók terheit.
Növelnék a hazai gyártású gyógyszerek részarányát
A MAGYOSZ elnöke kiszámítható, hosszú távú szakpolitikai gondolkodást sürgetett, és jelezte: a szövetség célja, hogy 2030-ra a hazai gyártók által Magyarországon előállított gyógyszerek részaránya volumenben és értékben is növekedjen a magyar gyógyszerfogyasztáson belül. A konferencián bemutatott adatok szerint a MAGYOSZ által képviselt vállalatok 13 729 munkavállalót foglalkoztatnak, ami a magyar gyógyszeripari foglalkoztatás 70 százaléka, a dolgozók 48 százaléka pedig diplomás. A gyógyszeripari cégek kutatás-fejlesztési ráfordítása 113 milliárd forint, a teljes feldolgozóipari K+F-ráfordítás 29 százaléka. Az ágazat 1398 milliárd forintos árbevételéből 1126 milliárd forint exportból származik, így a kivitel aránya 81 százalék.
Több pénzt és új támogatási lehetőségeket ígér az állam
Elkészült Magyarország innovációs és tudományos stratégiája, amelyben az egészség kiemelt szerepet kap – jelentette be Horváth Péter tudománypolitikai és innovációs államtitkár. A stratégia három pillérre, az egészségre, a környezetre és a technológiára épül. A jelenlegi 1,33 százalékos GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítást előbb 2, majd 3 százalékra emelnék, az alapkutatásra és innovációs kutatásra szánt mintegy 100 milliárd forintos összeget pedig három év alatt 225 milliárd forintra növelnék, a bővítést már jövőre megkezdve. Kiválósági infrastruktúra-központokat hoznának létre, és segítenék a nemzetközi együttműködéseket, a kis- és középvállalkozásokat, valamint a nagyipari szereplőket is.
A stratégia a teljes innovációs folyamatot átfogja az alapkutatástól a nagyvállalati hasznosításig. Misszióprogramot vezetnének be, a startupokat új befektetési formával, új startup-cégforma kialakításával és az innovációs befektetőknek szánt adókedvezményekkel ösztönöznék, valamint szorosabb kapcsolatot teremtenének az ipar és az egyetemek között. Horváth Péter a biotechnológiai és a gyógyszeripari szektor együttműködésének erősítését is hangsúlyozta, és hosszú távú partnerséget szorgalmazott, mivel a kutatási eredmények hasznosítása sokszor több kormányzati cikluson átívelő munkát igényel.
