Változatlan üzemanyagárak a hazai kutakon: egyre nagyobb a határon átnyúló tankolás veszélye
Október első napjaiban is a hetek óta megszokott árakat láthatják a magyar autósok a töltőállomásokon. A 95-ös benzin literenkénti országos átlagára 636 forint, a gázolajé pedig 709 forint, és ezek az árak szeptember közepe óta nem változtak.
A hazai árstabilitás azért is figyelemre méltó, mert a múlt hónapban a Brent típusú kőolaj ára mintegy 14 százalékkal emelkedett, a forint pedig gyengült. A nemzetközi piaci folyamatok tehát önmagukban nem indokolnák a magyarországi árak változatlanságát.
A hazai üzemanyagárak a régióban kifejezetten alacsonynak számítanak: a magyar benzin literenként átlagosan 34 forinttal, a gázolaj pedig 42 forinttal olcsóbb a térségi átlagnál. Ausztriához viszonyítva még nagyobb a különbség, ott október elején a benzinért átszámítva átlagosan 718, a gázolajért pedig 830 forintot kértek. Egyetlen literen így a benzinnél több mint 80, a dízelnél pedig mintegy 120 forint a magyar árelőny.
Európai összevetésben is beszédes adat, hogy jelenleg a kontinensen Magyarországon lehet a harmadik legolcsóbban gázolajat tankolni, csak az államilag támogatott máltai, valamint a minimálisan alacsonyabb bolgár ár előzi meg a hazait.
A jelentős árkülönbség átrajzolhatja a határ mentén élők tankolási szokásait. Egy 50 literes tankolás alkalmával az osztrák árakhoz képest a benzinnél mintegy 4000, a gázolajnál pedig nagyjából 6000 forintot takaríthatnak meg a külföldi autósok. A meginduló üzemanyag-turizmus hirtelen megnövekedett forgalmi terhet róhat a határ menti töltőállomásokra, a tartósan alacsony árszint pedig torzíthatja a piac normális működését.
Míg az erősödő üzemanyag-turizmus a benzin esetében hazai szinten könnyebben kezelhető, hiszen a hazai finomítói termelés fedezi a teljes magyar fogyasztást, a gázolajnál sokkal aggasztóbb a helyzet. Ebből az üzemanyagból ugyanis Magyarország mintegy 30 százalékos importra szorul. A hazai kiszolgáltatottságot tovább súlyosbítja a rendkívül szűkös globális kínálat, amelyet az orosz finomítói leállások miatti exportkorlátozások, valamint az iráni háború következtében megsérült infrastruktúra együttesen okoz.
