Hamarosan a boltokban is megjelenhet az újabb élelmiszerpiaci árnyomás
A világpiaci élelmiszerárak újra felfelé indultak, és az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének friss adatai alapján nem egyetlen termék átmeneti drágulásáról van szó. A szeptemberi emelkedés mögött egyszerre állnak időjárási kockázatok, szállítási fennakadások és romló terméskilátások, vagyis több olyan tényező, amely később a fogyasztói árakban is megjelenhet.
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) élelmiszerár-indexe 2026 szeptemberében 136,0 pontra emelkedett. Ez 1,5 százalékos havi növekedést jelent, éves összevetésben pedig 5,8 százalékos drágulásnak felel meg. Bár az index továbbra is érdemben elmarad a 2022 márciusában elért történelmi csúcstól, a mostani adat arra utal, hogy a globális élelmiszerpiacon ismét szélesebb körű árnyomás alakult ki.
„A globális nyersanyagárakban tartós és egyre szélesebb körű emelkedést látunk, mivel a Hormuzi-szorosban és a Fekete-tengeren tapasztalható fennakadások az éghajlati sokkokkal együtt nyomást gyakorolnak az energiaárakra, a szállítási költségekre és a kulcsfontosságú élelmiszer-nyersanyagokra” – mondta Maximo Torero, a FAO vezető közgazdásza. Ha ezek a nyomások tartósan fennmaradnak, hamarosan a fogyasztói élelmiszerárakban is megjelennek, különösen azokban az országokban, amelyek erősen függenek az élelmiszer- és energiaimporttól – tette hozzá.
Mit mér az árindex?
A FAO Food Price Index a nemzetközi kereskedelemben meghatározó élelmiszer-nyersanyagok havi ármozgását méri. Az index öt fő termékcsoportból áll: gabonafélékből, növényi olajokból, tejtermékekből, húsfélékből és cukorból. Fontos hangsúlyozni, hogy az index nem közvetlenül a bolti fogyasztói árakat mutatja, hanem a világpiaci alapfolyamatokat, amelyek később részben átszűrődhetnek a feldolgozói, majd a fogyasztói árakba is.
A szeptemberi emelkedés főként a gabonafélékhez, a növényi olajokhoz és a cukorhoz köthető. A legnagyobb havi elmozdulás a gabonapiacon történt: a FAO gabonaár-indexe 122,8 pontra nőtt, ami 5,1 százalékos havi és 17,2 százalékos éves emelkedést jelent. A búza világpiaci ára egy hónap alatt 6,3 százalékkal nőtt, részben a fekete-tengeri térséget érintő logisztikai korlátok, részben az észak-amerikai száraz időjárás miatt. A kukorica ára szintén erősen, 5,6 százalékkal emelkedett, amit az Egyesült Államokban a vártnál gyengébb hozamok, Brazíliában pedig a korlátozottabb exportkínálat magyarázott.
A növényi olajok indexe szeptemberben 198,6 pontra emelkedett. Ez havi alapon 0,9 százalékos, éves alapon 18,3 százalékos növekedés. A drágulást elsősorban a pálmaolaj ára hajtotta, amelyre egyszerre hatott az erős importkereslet és a délkelet-ázsiai termelési kilátásokat rontó száraz időjárás. A napraforgóolaj jegyzései ezzel szemben csökkentek, részben a fekete-tengeri térségből várt bőségesebb kínálat miatt.
A cukorpiac különösen érzékenyen reagált a termelési kockázatokra. A FAO cukorár-indexe 114,0 pontra emelkedett, ami 6,1 százalékos havi növekedés, és már a harmadik egymást követő havi drágulást jelenti. A piac szűkebb globális kínálatra számít: Thaiföldön alacsonyabb cukortermelés várható, Indiában a normálnál gyengébb csapadék és az El Niño-hatás rontja a kilátásokat, Brazília közép-déli termőkörzetében pedig a heves esőzések akadályozták a betakarítást. Az Európai Unióban a cukorrépa vetésterületének csökkenése és a kedvezőtlen időjárás szintén kínálatszűkítő tényező.
A hús- és tejpiac ezzel szemben fékezte az összesített index emelkedését. A húsár-index 127,9 pontra csökkent, ami 1,1 százalékos havi visszaesés. A mérséklődést főként a sertés- és baromfihús árának csökkenése okozta, miközben a marha- és juhhús piaca lényegében stabil maradt. A tejtermékindex 119,1 ponton állt, vagyis alig változott augusztushoz képest, éves alapon ugyanakkor 19,1 százalékkal alacsonyabb volt.
A szeptemberi adatok alapján a globális élelmiszerpiac legfontosabb kockázatai továbbra is az időjárási szélsőségekhez, a szállítási fennakadásokhoz és a geopolitikai eredetű logisztikai korlátokhoz kötődnek. A FAO várakozása szerint a globális gabonatermelés 2026-ban 2,1 százalékkal csökkenhet, miközben a gabonakereskedelem is visszaeshet a korábbi rekordhoz képest. A készletszintek ugyan továbbra is viszonylag magasak, de a fekete-tengeri útvonalak korlátai, a tengeri szállítási bizonytalanságok és az időjárási kockázatok együtt ismét sérülékenyebbé teszik a globális élelmiszerpiacot.
