Picasso már megérkezett Magyarországra, de Marira még várni kell
Csütörtök hajnali kettőkor élesben is csatlakozott a MAVIR a PICASSO európai kiegyenlítő platformhoz, amit október 5-én a MARI csatlakozás fog követni – írja a Portfolio. A MAVIR szerint a változás a 2000-es évek eleji piacnyitáshoz mérhető, amikor Magyarország kitárta kapuit a külföldi áram előtt.
A rendszerirányító szakértői egy háttérbeszélgetésen kiemelték, hogy még nagyon friss a csatlakozás, az első nap mérsékelt szabályozási igényekkel, kiugró esetek nélkül telt, de ebből még korai messzemenő következtetést levonni.
A hálózat kényes egyensúlyát Magyarországon rendszerszinten a MAVIR biztosítja, a szükséges szolgáltatásokat pedig a kiegyenlítő szabályozási piacon szerzi be. Áramhiány esetén egy erőmű növelheti a termelését, vagy egy akkumulátor áramot adhat a hálózatba – ez a felirányú szabályozás –, többlet esetén pedig az erőmű visszafoghatja a termelését, ez a leirányú szabályozás.
A PICASSO az automatikusan aktivált, gyorsan reagáló tartalékokból (aFRR) származó kiegyenlítő energia, a MARI pedig a kézi aktiválású tartalékok (mFRR) közös európai piaca. A magyar csatlakozással immár a hazai egyensúly helyreállításába külföldi szereplők is bekapcsolódhatnak, miközben a magyar szolgáltatók külföldről is kaphatnak megrendelést.
A közös piactéren egy algoritmus ár szerint rangsorolja az ajánlatokat, és mindig a legolcsóbbakat hívja be. Így egy magyarországi hiányra akár egy távoli európai erőmű is reagálhat, ha ezt a hálózati kapacitások lehetővé teszik.
Fontos változásként emelték ki, hogy a hazai szolgáltatóknak gyorsulniuk kell, hiszen a magyar szabályozási piacot leginkább meghatározó automatikus szabályozásnál a MAVIR utasítását a korábbi 15 helyett már 5 perc alatt kell teljesíteni. Kádár Márton, a MAVIR szabályozási szolgáltatások fejlesztési osztályvezetője szerint emiatt érdemben nem esnek ki szereplők itthon, hiszen aki 15 perc alatt be tudta futni, az 5 perc alatt is meg tudja oldani. Ugyanakkor változhat, hogy adott egység mekkora szabályozási teljesítményt vállalhat – tette hozzá.
Másik lényeges változás, hogy eddig az adott szolgáltató azt a díjat kapta, ami az ajánlatában szerepelt, innentől kezdve viszont marginális árazásra váltanak: az elszámolás során nem a saját ajánlata, hanem az utolsóként még szükséges ajánlat határozza meg, hogy mennyit kap kézhez. Májer Milán, a MAVIR üzletfejlesztési igazgatója szerint az árazási logikát teljesen át fogja alakítani ez a változás. Ez nagyobb árkilengéseket is hozhat, különösen akkor, ha a határkeresztező kapacitások elfogynak, és a külföldi kínálat nem érhető el. A MAVIR ugyanakkor azt várja, hogy a jóval szélesebb ajánlati kör és az erősebb verseny ezt ellensúlyozhatja.
A beszélgetés során elhangzott, hogy a PICASSO piacán négy másodpercenként frissül az árazás, ami azt jelenti, hogy nagyon gyorsan kell lereagálni a váratlan eseményeket a rendszerüzemeltetőknek is.
A korábban csatlakozó országok tapasztalataival csak óvatosan kell bánni – hangsúlyozta Batta Gergő, a MAVIR operatív vezérigazgató-helyettese. Ugyanis a MARI és PICASSO indulása óta bővült a piac és optimalizálták az algoritmusokat, így a magyar szereplők már más helyzetben lesznek, mint az elején csatlakozók. Itthon ráadásul az orosz-ukrán háború kitörése óta a negyedórák jellemzően 60-70 százalékában a többletet kellett kezelni a hazai árampiacon, vagyis a leszabályozás dominált, ami a csatlakozással mérséklődhet – mondta Kádár Márton.
A következő fontos változást Románia és Horvátország hozhatja, amelyek a jelenlegi tervek szerint 2027-ben csatlakozhatnak. Különösen a román kapcsolat lehet érdekes, mert hozzáférést nyithat a jelentős akkumulátoros kapacitásokat kiépítő bolgár piachoz is.
A MAVIR szakemberei ugyanakkor hangsúlyozták: a hazai rendszerbiztonságért továbbra is ők felelnek, és a működés egy esetleges rendszerhiba okozta lekapcsolódás esetén is fenntartható, amit az előzetes felkészülés során teszteltek is. A hálózat stabilitásához szükséges tartalékkapacitások beszerzése továbbra is a hazai rendszerirányító feladata.
A következő nagy lépés ezért az lehet, hogy a nagykereskedelmi és a kiegyenlítőenergia-piac után idővel a tartalékkapacitások beszerzése is európai szinten kapcsolódjon össze. Ez azonban már jóval érzékenyebb kérdés, hiszen közvetlenül érinti az ellátásbiztonságot és a nemzetgazdasági érdekeket is, így ezen a területen várhatóan nehezebb lesz az integráció – emelte ki Batta Gergő.
Az energia egyre összetettebb, egyre szofisztikáltabb termékké válik – hangzott el zárásként a beszélgetés során. Már nem pusztán az számít, hogy mennyi áramot termelünk és milyen áron, hanem az is, hogy mikor, milyen gyorsan és milyen rugalmassággal tudunk reagálni a rendszer igényeire az időjárásfüggő megújulók által egyre inkább dominált árampiacon.
