A pénz mára szoftverré vált – videóinterjú a Mastercard globális alelnökével
A blokklánc, a stablecoinok és az okosszerződések új szintre emelik a pénzügyi tranzakciók gyorsaságát, átláthatóságát és automatizálhatóságát – nyilatkozta a Future of Finance 2026 konferencián készült videóinterjúban Randall Baran-Chong, a Mastercard globális alelnöke.
A szakember úgy látja, a bankok már nem ellenállnak a technológiának, hanem aktívan építik annak jövőbeli szerepét, miközben az AI-ügynökök megjelenése új szabályozási és kereskedelmi modelleket tesz szükségessé.
A folyamat 2008-ban, a Bitcoin white paper megjelenésével kezdődött, amikor megszületett az „internet pénze”. Az Ethereum néhány évvel később ehhez hozzáadta a programozhatóságot, vagyis azt a lehetőséget, hogy a digitális pénzekhez szoftveres logika, automatizált szabályok és okosszerződések kapcsolódjanak. Baran-Chong szerint ebből a fejlődésből nőttek ki a stablecoinok is: olyan, fiatpénzzel vagy magas minőségű, likvid eszközökkel fedezett tokenek, amelyek a blokklánc gyorsaságát, alacsonyabb költségeit és átláthatóságát hozzák be a pénzügyi rendszerbe. Ez a vállalatok és pénzintézetek számára új lehetőségeket nyit a B2B-tranzakciókban, a lakossági pénzküldésekben, valamint a treasury- és likviditáskezelésben.
A „pénz mint szoftver” lényege, hogy a pénz nemcsak értéket közvetít, hanem programozhatóvá is válik. Ez szinte korlátlan testreszabási lehetőséget ad: a tranzakciókhoz logika, automatizmus és akár részleges autonómia is rendelhető.
A Mastercard alelnöke szerint a bankok hozzáállása is látványosan megváltozott. A pénzügyi intézmények kezdetben szkeptikusan figyelték a blokkláncot, ma azonban sokan már aktívan építenek rá. Példaként említette a BlackRockot, amely a tokenizált valós eszközök egyik vezető támogatója lett, valamint a JP Morgant, amely korábbi kriptokritikus álláspontja ellenére tokenizált betéti hálózatokon és saját blokkláncalapú technológiákon dolgozik. Baran-Chong szerint a hagyományos intézmények felismerték a technológia előnyeit, együttműködnek egymással, és keresik azokat a felhasználási területeket, ahol a blokklánc valódi hatékonyságjavulást hozhat.
A beszélgetés másik központi témája az AI-ügynökök gazdasági szerepe volt. Baran-Chong szerint ahogy a mesterséges intelligenciával működő autonóm ügynökök belépnek a gazdaságba, kulcskérdés lesz, miként biztosítható, hogy a tulajdonosaik szándékának megfelelően cselekedjenek. Ehhez egyrészt irányítási keretrendszerekre van szükség, amelyek biztosítják a viselkedés átláthatóságát, magyarázhatóságát, a szabályozói megfelelést és a megfelelő korlátokat. Másrészt az alkalmazási rétegben a blokklánc és az AI különösen erős kombinációt alkothat.
Míg az AI – különösen a nagy nyelvi modellek – probabilisztikusan működik, a blokklánc determinisztikus: az okosszerződések előre rögzített szabályok alapján hajtódnak végre. Baran-Chong szerint ezek a smart contractok segíthetnek szabályozni, hogy az AI-ügynökök milyen feltételek mellett végezhetnek tranzakciókat vagy döntéseket. A Mastercard ezért már olyan megoldásokon dolgozik, mint az Agent Pay for Machines és más, az úgynevezett agentic commerce-t támogató keretrendszerek. A cél, hogy az AI-ügynökök és gépek biztonságosan, ellenőrizhetően és megbízható módon vehessenek részt a gazdaságban.
Baran-Chong üzenete szerint a pénzügyi szektor már nem pusztán kísérletezik a blokklánccal, a tokenizációval, a stablecoinokkal és az AI-val. A nagy intézmények aktívan építik azt az új infrastruktúrát, amelyben a pénz programozható, automatizálható és a jövő digitális gazdaságának alaprétegévé válhat.
