Alig másfél év maradt a magyar cégeknek az uniós pénzek átalakulása előtt
Magyarországnak még körülbelül másfél éve maradt arra, hogy felkészüljön az uniós támogatási rendszer 2028-tól várható gyökeres átalakulására. Az MFOI Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezető igazgatója szerint a hazai vállalkozások lemaradása a közvetlen források világában sokszor már nem hónapokban, hanem években mérhető.
Az új, 2028 és 2034 közötti közös uniós költségvetési rendszer több ponton kedvezőbb lehet Magyarországnak: nagyobb teret kaphatnak az ipari fejlesztések, egyszerűsödhet a pályázati rendszer, és a magyar cégek számára is komoly belépési lehetőséget jelenthetnek a továbbosztott, úgynevezett cascade források.
Kétélű a kohéziós pénzek felszabadítása
A 4,2 milliárd eurónyi, eddig felfüggesztett kohéziós forrás várható feloldása kétélű fejlemény: segítheti a gazdaságot, ugyanakkor ismét elterelheti a vállalkozások figyelmét a közvetlen uniós forrásokról. Korábban is előfordult, hogy egy nagyobb hazai kiírási hullám visszavetette az ugyanazon a területen elérhető közvetlen uniós források iránti érdeklődést.
A modellváltó intézmények kizárásának várható feloldása nagy áttörést jelenthet, de az elmúlt években elvesztett konzorciumi pozíciók visszaszerzése hosszú folyamat lesz. A korlátozás miatt külföldi partnerek is gyakran úgy vélték, hogy minden magyar szereplő ki van zárva, ami miatt a hazai egyetemi és kutatóintézeti szféra tulajdonképpen karanténba került.
Még pályázhatnak a cégek a jelenlegi ciklusban
Bár a jelenlegi pénzügyi ciklus 2027-ben lezárul, és egyes területeken ürülnek a keretek, ez időnként új lehetőségeket teremt. Előfordul, hogy egyszerűbben pályázható cascade-kiírások jelennek meg a források kipörgetésére, sőt most még új program is indul: az AGILE mintegy 115 millió eurós kerettel a kkv-k, startupok és védelmi technológiai szereplők fejlesztéseit segíti. A Bizottság várhatóan 20–30 projektet támogat, egyes esetekben akár az elszámolható költségek 100 százalékáig.
A felkészültség hiánya a legnagyobb akadály
A magyar cégeknél elsősorban az a kapacitás hiányzik, amely lehetővé tenné a fordulatot: hosszabb távú stratégiában kellene gondolkodni, angolul kell tudni, és meg kell érteni, hogyan kapcsolható be egy hazai gyártó egy európai ökoszisztémába. A legtöbb esetben nem épül nagy infrastruktúra a forrásból, és külföldi partnerekkel kell együtt dolgozni, ami a hazai vállalkozásoknak gyakran kultúrsokkot jelent.
A szellemitulajdon-jogok kezelése és a technológiai megoldások hasznosítása is gyerekcipőben jár, ami néha konkrétan a pályázás akadálya. Az európai innovációs eredménytáblán Magyarország a mérsékelt innovátorok közé tartozik, az innováció alkalmazását és hasznosítását mérő indikátorokban pedig nagyon hátul van.
Nagyvállalati cascade-szerep lehet a áttörés
Komoly áttörési lehetőséget jelentene, ha egy nagy magyar szereplő cascade finanszírozóként jelenne meg: az általa vezetett konzorcium több tíz vagy akár százmillió eurós keretet kaphatna, és abból finanszírozhatna kisebb szereplőket. Emellett a sikeres magyar kkv-k bemutatása is fontos, például a LIFE replikációs projektjeiben, amelyeknél nem mindig kell nemzetközi konzorcium.
Három üzenet a felkészüléshez
A felkészülésnek három iránya van: egyrészt meg kell értetni, hogy a régi finanszírozási rendszer nem lesz ugyanúgy elérhető, ezért most kell belevágni a tanulásba. Másrészt 2027-ben még el lehet csípni egyszerűsített módon pályázható kiírásokat. Harmadrészt érdemes feltérképezni, hol vannak Európában a nagy konzorciumok, és kivel érdemes kapcsolatot építeni ahhoz, hogy 2028 után legyen lehetséges konzorciumi partner.
