Világhírű közgazdász: sikertörténet Közép-Európa felzárkózása
Európa egyik nagy versenyhátránya a körülményes döntéshozatal, mivel a 27 tagállam az eltérő érdekek miatt képtelen olyan gyorsan lépni, mint a világgazdaság nagyhatalmai – mondta Branko Milanovic szerb-amerikai közgazdász egy exkluzív videóinterjúban.
Az egyenlőtlenségek világhírű kutatója szerint az elmúlt évtizedekben nemcsak az európai országok közti fejlettségi szakadék szűkült, hanem a közép-kelet-európai emberek is felzárkóztak jövedelemben a nyugatiakhoz, ami a kontinens komoly sikersztorija.
Az Európai Unió folyamatosan valamilyen válságban van, mivel mindig vannak gazdasági és politikai nehézségei. Amikor még csak hat tagja volt az övezetnek, akkor is különbözött az Egyesült Királyság és a többi tagállam érdeke – emelte ki Milanovic. A szerb-amerikai közgazdász szerint a jövőben, ha a mostani 27-nél több tagállama lesz az EU-nak, akkor a döntéshozatal még nehezebbé válik, nehéz lesz közös európai érdeket találni. Milanovic szerint éppen ez a nehézkes döntéshozatal és a különböző nemzeti érdekek okozzák Európa egyik nagy versenyképességi hátrányát. Ráadásul az európai országok egyre inkább nacionalista irányba haladnak, ami mérsékli a jövőbeli uniós reformtörekvések sikerét.
Branko Milanovic elsősorban a globális egyenlőtlenség kutatásával foglalkozik, szerinte Európa esetében sem csak az országok közti gazdasági és fejlettségbeli különbségeket érdemes vizsgálni, hanem az európai állampolgárok közti egyenlőtlenséget is.
Nemcsak az országok között van gazdasági konvergencia, hanem ehhez hasonlóan az egyéni jövedelmek között is, ez Európa nagy sikersztorija – emelte ki a közgazdász. Hozzátette, hogy az EU jelenlegi tagállamaiban 1993-ban az egyenlőtlenség még sokkal nagyobb volt, mint az USA-ban, mostanra viszont sokkal kisebb lett.
Branko Milanovic szerint a kontinensünk a következő években is fontos globális szereplő marad, de a nehézségek miatt nem tudja majd felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal és Kínával.
Most mindenki azt találgatja, milyen hatással lesz a mesterséges intelligencia a gazdaságra és az egyenlőtlenségekre, de valójában fogalmunk sincs – emelte ki Milanovic. Szerinte egy dologban értenek egyet a közgazdászok: az AI növeli majd a tőke arányát a jövedelmeken belül, illetve azok jövedelmét, akik tőkével rendelkeznek. A kérdés csak az, mennyire lesz erős ez a tendencia.
Az elmúlt évtizedekben a globalizáció első hulláma összességében csökkentette a globális egyenlőtlenséget, mivel Kína eleinte szegény ország volt, majd fokozatosan zárkózott fel. Ez a folyamat azonban véget érhetett, mivel egyrészt Indiának kellene átvennie Kína szerepét, ahol nem látszik olyan erőteljes növekedés, másrészt a nagy afrikai országoknak évente 5-6%-kal kellene növekedniük, hogy csökkenjen a globális egyenlőtlenség, de én nem látom ezt az erős ütemet – mondta Milanovic.
