Új korszak előtt Magyarország: nem Európával szemben, hanem Európában
Orbán Anita külügyminiszter a Portfolio Back to Europe konferenciájának megnyitóján kijelentette: a világ nem vár Európára, és néhány év késlekedés évtizedes lemaradást okozhat. A miniszterelnök-helyettes szerint Európának a nagyhatalmi verseny, a technológiai átalakulás és a geopolitikai bizonytalanság közepette nem újabb diagnózisokra, hanem gyorsabb cselekvésre van szüksége. Magyarország érdeke egy erős, versenyképes és cselekvőképes Európai Unió, ehhez pedig nem Európával szemben, hanem Európában kell érvényesítenie érdekeit – hangzott el a videóüzenetben.
A konferencia első előadói szerint történelmi lehetőség előtt áll Magyarország az uniós kapcsolatok rendezésével és a források felszabadításával. A nemzetközi bizalom megerősítéséhez elengedhetetlen a jogállamiság helyreállítása és az uniós kapcsolatok rendezése. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági és termelékenységi biztosa videóüzenetében úgy fogalmazott: Magyarország új kormánya az uniós fősodorba való visszatéréssel jelentős forrásokat szabadított fel, amelyek a gazdasági növekedés katalizátorai lehetnek. A biztos három kulcsfontosságú gazdaságpolitikai prioritást határozott meg az ország versenyképességének javítására.
Az euróbevezetés menetrendje egyre konkrétabb
Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az euró bevezetésének folyamatát ismertette, kiemelve, hogy a jegybank és a kormány szoros együttműködésére lesz szükség. Ha hiteles a kormány euróbevezetési terve, nem érdemes várni az ERM II-csatlakozással – mondta. A jegybankár szerint a kormány menetrendje 2029-es ERM II-belépéssel, 2031-es döntéssel és 2032. január 1-jei bevezetéssel konzisztens. A folyamatot a szeptemberben 2,5 százalékra módosított inflációs cél segítheti, amely jó eséllyel biztosítja az euróbevezetés inflációs kritériumának teljesítését.
A konferencián bemutatták a Portfolio megbízásából készített euróbevezetési kutatás eredményeit is. Németh Péter előadásából kiderült: az euróbevezetéssel kapcsolatos magyar óvatosság középpontjában a megélhetési kérdések és az euróbevezetés gazdasági következményei állnak.
Nemzetközi előadók a régió felzárkózásáról és a kereskedelmi rendszer átalakulásáról
Branko Milanovic szerb-amerikai közgazdász exkluzív videóinterjúban arról beszélt, hogy Európa egyik nagy versenyhátránya a körülményes döntéshozatal: 27 tagállam az eltérő érdekek miatt képtelen olyan gyorsan lépni, mint a világgazdaság nagyhatalmai. Az egyenlőtlenségek világhírű kutatója szerint az elmúlt évtizedekben nemcsak az európai országok közti fejlettségi szakadék szűkült, hanem a közép-kelet-európai emberek is felzárkóztak jövedelemben a nyugatiakhoz, ami a kontinens komoly sikersztorija.
Carlos Mulas Granados, a Nemzetközi Valutaalap Közép-, Kelet- és Délkelet-Európáért felelős regionális képviselője szerint Közép-Kelet-Európa továbbra is gazdasági súlyánál jóval nagyobb mértékben járulhat hozzá az Európai Unió növekedéséhez, ehhez azonban a régiónak alapjaiban kell továbbfejlesztenie az elmúlt évtizedek sikeres növekedési modelljét.
Michael Koplovsky, a College of Europe vendégprofesszora kijelentette: nincs visszatérés a régi világrendbe. Az EU az USA és Kína konfliktusának kereszttüzébe került, miközben külkereskedelmi kitettsége mindkét nagyhatalommal szemben jelentős és aszimmetrikus. A szakértő szerint a régi kereskedelmi rendszer véget ért, a kereskedelem fegyverként való használata pedig általános gyakorlattá vált. Három stratégiai kiutat jelölt meg: a védekező eszközök erősítését, a belső ellenállóképesség növelését, valamint a kereskedelmi partnerek diverzifikálását, kiemelve az EU Mercosur-országokkal, Indiával és Ausztráliával kötött megállapodásait.
Uniós kapcsolatok és gazdasági bizalom
Zupkó Gábor, az Európai Bizottság budapesti képviseletének vezetője szerint egyértelműen változik Magyarország szerepfelfogása az Európai Unióban, és látszik a szándék az őszinte, lojális tagállami együttműködésre. Hazánk gazdaságilag sosem hagyta el Európát, most viszont az EU-val ennél tágabban értelmezett viszony is láthatóan változik, amit jól mutat, hogy több korábbi jogállamisági vita rendezése is előrehaladt.
Hajdu Márton, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a nemzetközi bizalom javulása olcsóbb finanszírozást és több beruházást hozhat Magyarországra, de a befektetők a kormányzati ígéretek teljesítését is figyelik. A gazdasági növekedéshez tisztességes versenyre, kiszámítható szabályokra és a magyar munkavállalók tudásába való befektetésre is szükség van – tette hozzá.
A konferencián szlovák és horvát jegybankárok is részt vesznek, akik saját csatlakozási tapasztalataikról számolnak be. A nap második felében az uniós források felhasználása és a finanszírozási lehetőségek kerülnek a fókuszba.
