IMF: Magyarországnak kiszámíthatóbb üzleti környezet és kisebb állami szerepvállalás kell
Közép- és Kelet-Európa elmúlt két évtizede valódi sikertörténet volt, a korábbi növekedési modell lendülete azonban kifulladóban van – mondta Kristina Kostial, a Nemzetközi Valutaalap Európai Főosztályának igazgatóhelyettese a Budapest Economic Forumon. A következő felzárkózási szakaszhoz már nem lesz elég az olcsó munkaerőre, a külföldi tőkére és az exportvezérelt iparosításra támaszkodni: makrogazdasági stabilitásra, gyorsabb termelékenységnövekedésre és mélyebb európai integrációra van szükség.
Magyarország esetében mindehhez kiszámíthatóbb üzleti környezetet és az állam gazdasági szerepének csökkentését is szükségesnek nevezte. A régió az elmúlt húsz évben látványosan zárkózott fel: számos ország évi 3-5 százalékos ütemben növekedett, az egy főre jutó reáljövedelem pedig a 2004-es, uniós átlaghoz viszonyított mintegy 50 százalékról 2025-re 70 százalék közelébe emelkedett.
Az IMF igazgatóhelyettese szerint a reformok kifizetődnek: már az is mintegy 6,4 százalékos többletet hozhatna a régió termelékenységében, ha az országok a legjobban teljesítő reformerekhez képest fennálló lemaradásuk felét ledolgoznák. A térség vállalatai ugyanakkor továbbra is kevesebbet költenek kutatás-fejlesztésre, informatikai rendszerekre és a munkavállalóik képzésére, mint a fejlettebb gazdaságok cégei.
A felzárkózás új modellje három pillérre támaszkodna. Az első a makrogazdasági stabilitás helyreállítása fegyelmezettebb költségvetési politikával, a béremelkedés és a termelékenység összhangba hozásával, valamint az infláció tartósan a jegybanki célhoz való visszatérítésével. A második pillér a termelékenység növelése, amelynek középpontjában az innováció áll. Ez azt is jelenti, hogy a kevésbé termelékeny vállalatokat nem szabad tartósan megvédeni a versenytől: az erőforrásoknak azokhoz a cégekhez kell áramolniuk, amelyek hatékonyabban tudják azokat felhasználni.
A harmadik pillér a mélyebb európai integráció és a gazdasági kapcsolatok diverzifikálása. Az IMF kutatásai szerint jelentős akadályok maradtak az unión belüli kereskedelemben: ezek az áruk belső uniós kereskedelmében mintegy 44 százalékos, a szolgáltatások esetében pedig akár 110 százalékos vámnak felelnek meg. Kostial szerint nemcsak a régiónak kell reformálnia, hanem magának az Európai Uniónak is változnia kell egy valódi egységes piac létrehozásához.
Magyarország jól példázza a régió előtt álló kihívásokat és lehetőségeket: erős ipari bázisa van, mélyen beágyazódott az európai értékláncokba, a növekedési lendület azonban gyengült. A magyar bérek gyorsabban emelkedtek a termelékenységnél, a költségvetési hiány pedig magas. Az IMF szerint ezért Magyarországra ugyanaz a hárompilléres program érvényes, csak sürgetőbb formában: a maastrichti kritériumok teljesítéséhez jelentős költségvetési konszolidációra, kiszámíthatóbb üzleti környezetre, jobb készségekkel rendelkező munkaerőre, valamint az állam gazdasági szerepének csökkentésére van szükség.
