Megérkezett a kormány 1,9 milliárdos ajándéka, de mi állhat a háttérben?
Szász Péter 2025. november 22-én, a reggeli órákban közzétett cikkében a kormány legújabb adóintézkedéséről számolt be, amely váratlanul megemelte a kiskereskedelmi adó sávhatárait. E döntés elsősorban a kisebb vállalkozások és a sávhatárok közelében működő cégek számára hoz jelentős enyhülést, de a legnagyobb szereplők is részesülnek a 2 milliárd forintos könnyítésből. A várhatóan várható 26 milliárd forintos költségvetési bevételkiesés csak olaj a tűzre, hiszen a módosítás már a 2025-ös évről is érvényes.
A kormányzati bejelentés meglepetésként hatott, mivel a kereskedelmi cégek már az idei adóévre is a változó szabályok szerint adózhatnak. Az új sávhatárok kiterjesztése azt jelenti, hogy ha egy kereskedelmi cég 2025-ben olyan adóelőleget fizetett be, amely meg fogja haladni a csökkentett adóalap alapján számolt tényleges adóterhet, a különbözetet visszaigényelheti.
Az új adósávok és azok hatásai
A jelenlegi rendszerben a belföldi értékesítés után a bevétel alapján progresszív kulcsok szerint adóznak a cégek. A változtatással a kereskedők számára kedvezőbb körülmények jönnek létre, hiszen az emelkedő sávhatárok révén a jövedelemszintekhez kapcsolódó adóteher mérséklődhet. A régi adósávok a következőképpen alakultak:
- 0% 500 millió forintig,
- 0,15% az 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész után,
- 1% a 30–100 milliárd forintos sávért,
- 4,5% a 100 milliárd forint feletti részre.
Mostantól az alsó kulcs 1 milliárdig, a második 1–50 milliárd forintig, a harmadik 50–150 milliárd forintig, míg a legfelső kulcs 150 milliárd forint felett érvényes.
Kik a nyertesek?
A módosítások a legnagyobb nyertesei azok a cégek, akik eddig a második adósáv határán belül működtek, vagy akik az idén átléptek volna oda. A legnagyobb szereplők, mint például a Lidl, Spar és Tesco, 1,92 milliárd forintot spórolnak az új adózási szabályokkal, amely gyaníthatóan komoly hatással lesz a profitjaikra.
A költségvetési hatások
A kormány előrejelzése szerint a költségvetési bevétel 26 milliárd forinttal fog csökkenni a sávok emelése miatt, ami nem tűnik jelentéktelennek, figyelembe véve, hogy a kiskereskedelmi adónak több ezer alanyai vannak Magyarországon. A kormányra nehezedő nyomás érezhető, mivel a Nagy-Britanniában és más nyugati országokban működő kiskereskedelmi nagyvállalatok számára is teret ad.
Változások és a kiskereskedelem jövője
A kormány általi többéves megszorítások – mint például különadó, árstop és árrésstop – után a mostani adócsökkentés gesztusként is értelmezhető. Az intézkedés célja, hogy enyhítse a kiskereskedők terheit, akiknek sok esetben a kiskereskedelmi adó miatt csökkent a profitja. A jövőben megfigyelhetjük, hogy a kormány folytatja-e ezt a politikát, vagy visszatér a szigorúbb intézkedésekhez a piaci stabilitás érdekében.
Összefoglalva, a kormány lépései a kiskereskedelemben elérhetnek olyan hatásokat, amelyek nem csupán a vállalatokat, hanem a végfelhasználókat is érinthetik. Kérdéses, hogy a piac hogyan reagál a változásokra, és hogy ezek az intézkedések hosszú távon fenntartható fejlődést hoznak-e az iparág számára.
A jelenleg elérhető információk alapján azonban világos, hogy a kiskereskedelem jövője számos kihívás előtt áll, és a kormány politikai döntései jelentősen befolyásolhatják a piaci környezet alakulását.
