Teljes átalakulás előtt áll az uniós agrártámogatás rendszere
Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozta új költségvetési tervét, amely alapjaiban formálhatja meg a közös agrárpolitikát (KAP). Az eddig alkalmazott kétpilléres rendszer megszüntetése és a területalapú támogatások kereteinek eltűnése várható, ami magyar gazdák számára drámai következményekkel járhat. A miniszteri biztos, Petri Bernadett szerint a változások nem csak a gazdák jövedelmi biztonságát érinthetik, hanem az egész európai agrármodell stabilitását is.
Változások a támogatási rendszerekben
A Bizottság tervei között szerepel a területalapú támogatások és a KAP-stratégiai tervek megszüntetése. Ezzel a tagállamok, így Magyarország is, saját nemzeti és regionális partnerségi terveik keretein belül határoznák meg agrárintézkedéseiket, ami gyengítheti a kétpilléres rendszer kiszámíthatóságát. A jövőbeli agrárbüdzsé csökkenése különösen aggasztó, hiszen ez Magyarország esetében akár 25%-os csökkentést is jelenthet, ami körülbelül 9,2 milliárd eurót érintene.
A területalapú támogatások jelentősége
A támogatások első pillére közvetlen kifizetéseket foglal magába, míg a második pillér a vidéki fejlesztésekre helyezi a hangsúlyt. Az első pillér stabil jövedelmet biztosít, ami elengedhetetlen a gazdák hosszú távú fenntarthatósága szempontjából. A második pillér viszont nagyobb mozgásteret ad a tagállamoknak, ami azonban instabilitást is hordozhat magában.
Az innováció ösztönzése és a valódi igények
A Bizottság érvelése szerint a KAP elavult, ám a közvetlen támogatások biztosítják a gazdák jövedelembiztonságát. A mezőgazdaság valójában nem egy kockázatvállalási szektor, hiszen a terméskiesés azonnali jövedelemkiesést jelent. Az innovációval kapcsolatos programok, mint például a Horizon Europe, általában nagyobb cégeknek kedveznek, amelyet a magyar gazdák nem tudnak kihasználni a szükséges kapcsolati háttér hiánya miatt.
A kistermelők és a középső szegmens helyzete
Az EU által tervezett plafon a területalapú támogatások esetében látszólag kedvező, viszont ha figyelembe vesszük, hogy az európai mezőgazdasági üzemek átlagos mérete mindössze 20 hektár, a 450 hektáros határ nem fogja megoldani a kistermelők problémáit. A középső szegmens, amely az európai mezőgazdaság gerincét adja, értékes kapacitásépítési lehetőségektől fosztva marad.
Összegzés: A fenntarthatósági kérdések és a jövő
Az új költségvetési terv megvalósítása előtt az EU-nak figyelembe kellene vennie a vidéki gazdák valós igényeit, és biztosítania kellene a stabil, biztonságos támogatási hátteret. Csak így lehetne teremteni a magas szintű innováció alapját, és elkerülni a magyar mezőgazdaság destabilizálódását a jövőben.
