Görög Élelmiszer-Infláció: Fogyasztási Szokások Drámai Átalakulása
Görögországban a rendkívül magas élelmiszer-infláció miatt a zöldségek és gyümölcsök iránti kereslet folyamatos csökkenésnek indult. A helyzet annak ellenére romlik, hogy a zöldség- és gyümölcseladások pénzbeli forgalma növekszik. Ez a növekedés azonban a kevesebb, de drágább termékek eladásának következménye.
Egyre közeledünk az Agrárszektor 2025 konferenciához, ahol 180+ előadó várja a résztvevőket, 30+ kiemelt témával és 40+ órányi szakmai programmal. Az esemény második napján különleges tombolát is rendeznek, ahol értékes nyeremények között található az AXIÁL Kft. felajánlása: egy Fűnyírótraktor Portland Hawk H9212RD.
Az IELKA (Kiskereskedelmi Fogyasztáskutató Intézet) kimutatásai szerint 2020 és 2023 között a friss zöldségek és gyümölcsök ára 31,3%-kal, illetve 31,8%-kal nőtt. E közben a gyümölcsre fordított lakossági kiadások 14%-kal, míg a zöldségekre 15%-kal emelkedtek, azonban a fogyasztás éppen ennek ellenkezőjét mutatja: 11%-os és 1%-os csökkenést könyvelhettek el.
A friss élelmiszerek forgalmának közel felét azokon a piacokon realizálják, ahol a termelők vagy kisebb kereskedők közvetlenül értékesítik portékáikat. Ezek az árak jellemzően alacsonyabbak, mint a nagy szupermarketeké. A teljes forgalom 30%-át a nagy áruházláncok, 12%-át a kisboltok, míg 8%-át közvetlenül a termelők biztosítják. A legkeresettebb termékek között a paradicsom, narancs és alma szerepel.
Az árak a görög főváros, Athén különböző negyedeiben jelentős eltéréseket mutatnak. A termelésből származó zöldségek és gyümölcsök árai a hagyományos piacokon alacsonyabbak, mint a nagy áruházláncok boltjaiban. A vásárlói szokások is változóban vannak; a fogyasztók egyre inkább kisebb mennyiségeket, például a korábban megszokott 5 kg-os helyett csupán 2,5 kg-os beszerzéseket végeznek. A hónap közepére a vásárlói forgalom is csökken, a háztartások jelentős része már a hónap 19. napjára elfogyasztja a pénzüket.
Ez a tendencia szoros zavart okoz a görög gazdaság mutatói között, és az elmúlt évtized válságait követően semmi jel nem mutat arra, hogy a helyzet javulna. A piacosítás, az infláció és a csökkenő jövedelmek kombinációja gyakran vezet a termékfogyasztás lecsökkentéséhez, holott a teljes forgalom egyre növekvő árai miatt a kereskedelem összforgalma növekszik.
A munkaerőpiaci helyzet is aggasztó: 2025 februárjában a görög munkavállalók 21%-a, teljesen vagy részben munkanélküli volt, így nem tudtak jövedelemhez jutni, vagy a minimálbérnél is kevesebb összeget kerestek. A bérstruktúra átalakítása a már évek óta fennálló megszorítások következménye, amelyek megnyirbálták a közszolgáltatások juttatásait.
Bár a minimálbér emelkedett az utóbbi évtizedben, az átlagkeresetek nominálisan csökkentek. A reálbérek még kedvezőtlenebb állapotban vannak: a fogyasztói árindex alapján 22%-os visszaesést tapasztalhatunk. Az infláció 2020 óta folyamatosan emelkedik, ami a tartós jövedelemcsökkenéssel együtt az élelmiszerfogyasztás csökkenéséhez vezetett. Ennek ellenére a kereskedelem ágazati összforgalma növekszik, a folyamatosan emelkedő árak miatt.
Mint látható, a görög élelmiszerpiac rendkívül összetett és több szempontot figyelembe vevő helyzetben van, ahol a megélhetési költségek ördögi körben árnyékolják be a közszolgáltatásokat és az egyéni szükségleteket.
