Tízmilliók otthona kerülhet víz alá hamarabb, mint azt eddig hittük
A legfrissebb kutatások arra figyelmeztetnek, hogy a globális tengerszint-emelkedés mértéke valószínűleg jelentősen alulbecsült, így a korábbi előrejelzések 30 centiméteres eltérése a valós vízszinthez képest nemcsak elképzelhetetlen, hanem egyes régiókban akár 1,5 méteres különbségeket is mutathat. Ez a figyelemre méltó jelentés a Nature folyóiratban jelent meg, és a Wageningeni Egyetem kutatói, Philip Minderhoud és Katharina Seeger által végzett 385 tanulmány elemzésére alapozva készült.
Az eddig megjelent publikációk több mint 90%-a nem helyi tengerszintméréseken alapult, hanem a szárazföldi magassági adatokat globális geoidmodellekhez viszonyították. Ez a modellezési módszer figyelmen kívül hagyja a tengerszint emelkedését befolyásoló számos tényezőt, így a szél, a tengeráramlás, a vízhőmérséklet és a sótartalom hatásait. A kutatók rámutattak arra, hogy e módszertani eltérések átlagosan 24-27 centimétert képviselnek, de egyének esetén ez még ennél is drámaibb következményekkel járhat, mivel egyes helyeken a tengerszint akár 550-760 centimétert (5,5-7,6 métert) is elérhet.
A Délkelet-Ázsiai és Indo-csendes-óceáni régió különösen veszélyeztetett, ahol a tényleges vízszint 100-150 centiméterrel is meghaladhatja a korábbi előrejelzéseket. A kutatás szerint, ha a tengerszint egy méterrel emelkedik, akkor a part menti területek 37%-kal nagyobb része kerülhet víz alá, ami akár 132 millió ember életét befolyásolhatja.
Minderhoud hangsúlyozta, hogy a tengerszint-emelkedés mértéke és hatásai lényegesen gyorsabban jelentkezhetnek, mint azt a korábbi modellek előrejelezhették. A kutatás során felmerült „interdiszciplináris vakfolt” problémája is, mivel az IPCC, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének legfrissebb jelentései is hivatkoznak azokra a tanulmányokra, amelyeket a kutatók pontatlannak tartanak.
A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a kockázatértékelési módszerek sürgős felülvizsgálatra szorulnak annak érdekében, hogy a jövőbeli tervezések pontosabb képet adjanak a potenciális kockázatokról, és ezzel segíthetnek a városok és közösségek felkészülésében a következő évtizedek kihívásaira.
