A magyar élelmiszeripar kihívásai és lehetőségei
A magyar élelmiszeripar előtt komoly lehetőségek állnak, de számos kihívással is szembe kell néznie. Miközben Magyarország erős alapanyag-exportőr, a magasabb hozzáadott értékű termékek esetében jelentős az importfüggőség. Ez a kétélű helyzet különösen aktuális, ahogy arra a Portfolio Agrárium 2026 Konferencián résztvevő szakemberek is felhívták a figyelmet, hangsúlyozva a technológiai fejlesztések és a digitalizáció fontosságát a versenyképesség növelésében. Eközben a generációváltás és a hazai fogyasztói kereslet sajátosságait is figyelembe kell venni a jövőbeni stratégiák kialakítása során.
A globális gazdasági és geopolitikai kihívások, köztük háborúk, járványok és a klímaváltozás, egyre inkább ráirányítják a figyelmet az élelmiszer-önellátás kérdésére. Kovács Zoltán, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektorhelyettese hangsúlyozta, hogy Magyarország jelenleg elsősorban alacsony hozzáadott értékű termékeket állít elő, amely részben technológiai hiányosságokra vezethető vissza. A sertéshús-termelés önköltsége például azt mutatja, hogy Magyarország az egyik legdrágább termelőnek számít Európában.
Adatok mint alapvető erőforrás
Kovács Zoltán megemlítette, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jövője szempontjából az adatok szerepe folyamatosan növekszik, hiszen az információ már a termelés egyik alapvető erőforrásává vált. Az önellátás javításának érdekében sürgető szükség van a technológiai fejlesztések felgyorsítására, valamint az új, gyakorlatorientált képzési és továbbképzési programok bevezetésére. Emellett a teljes élelmiszerlánc mentén szükséges a digitalizáció erősítése, amelyhez elengedhetetlen az együttműködés az oktatási intézmények, a vállalatok és az állami szféra között.
A belföldi és export piaci trendek
Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke arról számolt be, hogy bár az élelmiszeripar 2025-ben az ipar egészéhez képest jobb teljesítményt mutatott, a növekedés mértéke még mindig elmaradt a várakozásoktól. Az elmúlt három évből kettőben visszaesést regisztráltak, ami aggasztó jelenség és a belföldi előállítású termékek arányának csökkenése is figyelmet érdemel.
Éder Tamás tapasztalatai szerint az árrésstop intézkedés rámutatott, hogy a kiskereskedelmi láncok árképzési gyakorlata hátrányos helyzetbe hozhatja a márkázott termékeket, mivel itthon általában magasabb arányú árréssel dolgoznak, ami nem mindig indokolt a költségekkel. A jövőre nézve azonban mérsékelt várakozások fogalmazódtak meg, miszerint az importnyomás erősödhet, és az ipar jövedelmezőségi problémái továbbra is fennmaradhatnak.
Jövőbeli fejlődési lehetőségek
Rományi Béla, az Agrárminisztérium osztályvezetője kiemelte, hogy a támogatási formák széles spektrumához való hozzáférés mellett a digitalizáció és a termékkínálat bővítése is kiemelt célnak számít. Magyarország jelenleg túl sok alapanyagot exportál, míg feldolgozott élelmiszereket nagy mennyiségben importál, ezért a feldolgozottsági szint növelése kulcsfontosságú a versenyképesség megteremtése érdekében.
Miskolczi István, a NÉGYOSZ ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy az exportpiacokon jól látható a kereslet növekedése a jó minőségű magyar termékek iránt, különösen az osztrák, szlovák, román és német piacokon. Giczi Gergely, az Agrármarketing Centrum ügyvezető-helyettese szerint az élelmiszeripar közel 3,5 milliárd eurós többletet termel a külkereskedelemben, de a versenyképesség megteremtéséhez elengedhetetlen a megfelelő minőség és ár-kínálat, valamint a sikeres marketingstrategiák bevezetése.
A generációváltás és a piaci verseny
Kovács Zoltán hangsúlyozta a generációváltás fontosságát és az új generációk még inkább digitális technológiák iránti nyitottságát, amely nyilvánvaló szemléletváltást eredményezhet az ágazatban. Éder Tamás figyelmeztetett, hogy a magyar élelmiszeripart nem szabad közvetlenül az osztrák példával összehasonlítani, mivel itthon a hazai fogyasztók jelentős része nem engedheti meg magának a prémium kategóriás termékeket. Az alapvető élelmiszereknél kell először versenyképesnek lenni, mielőtt a prémium irányába mozdulnánk el.
A nemzetközi versenyben látható a különbség a támogatások és fejlesztések mértékében is. Számos ország jelentős forrásokat fordít az élelmiszeripari innovációkra és fejlesztésekre, így a magyar élelmiszeripar számára is sürgető feladat áll fenn az ágazati versenyképesség és a fenntarthatóság megteremtése érdekében.
