Városfejlesztési reformokat jelentett be Vitézy Dávid
Átfogó városfejlesztési és szabályozási reformokat vázolt fel Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter az Országos Urbanisztikai Konferencián tartott előadásában. A tárca a kompakt város koncepcióját ülteti át a hazai jogrendbe, ennek keretében felülvizsgálják az OTÉK-ot, a plázastopot és az építési jogszabályokat.
A miniszter élesen bírálta az elmúlt évtizedek ellenőrizetlen szuburbanizációját, amely ezermilliárdos infrastrukturális hiányokat és közlekedési szegénységet okozott. Kiemelte: a nagyvárosok körüli szétterülő, alacsony sűrűségű családi házas övezetekben a közszolgáltatások és az infrastruktúra fenntartásának egy háztartásra vetített költsége az autózási szükséglet miatt akár a háromszorosa is lehet a közepes sűrűségű, 4-6 emeletes társasházas beépítésű területekéhez képest.
A városszétfolyást a kormányzati támogatások, például a Falusi CSOK is fűtötték. A budapesti és a megyei jogú városok környéki közútfejlesztési igények – mint az M2-es vagy az M100-as utak fejlesztése – ezermilliárdos nagyságrendű forrást igényelnének, amelyre nincs elegendő költségvetési fedezet.
A miniszter felhívta a figyelmet a közlekedési szegénység jelenségére is, amely elsősorban az alsó középosztályt sújtja. Az agglomerációba költöző családok a tömegközlekedés hiányában két autó fenntartására kényszerülnek, ami felemészti szabad jövedelmük jelentős részét.
A tárca megkezdte az építési jogszabályok felülvizsgálatát. A tervezett intézkedések között szerepel a mesterterv szint bevezetése, amely a telekspecifikus és a térségi szabályozás között jogi kategóriaként jelenik meg. Az OTÉK felülvizsgálata során eltörlik az olyan előírásokat, mint a kötelező mélygarázs-építési minimumok a jó tömegközlekedési kapcsolatokkal rendelkező belvárosi fejlesztéseknél, szociális bérlakásoknál, hajléktalanszállóknál vagy vendéglátóhelyeknél. A plázastop helyett szigorú városhálózati és kiskereskedelmi szempontok alapján bírálják el a jövőbeni kérelmeket.
A kormányzat a jövőben összekapcsolja az állami közlekedési beruházásokat a lakás- és területfejlesztési szabályozással. Példaként említette, hogy az állam több mint 250 milliárd forintot költött a Budapest-Pusztaszabolcs vasútvonal fejlesztésére, a megállók környezetében mégis megmaradt az alacsony sűrűségű beépítettség.
A kormány felülvizsgálja az otthonteremtési és rozsdaövezeti programok kiemelt beruházási státuszait; csak azok a projektek tarthatják meg ezt a minősítést, amelyek megfelelnek az alapvető urbanisztikai szempontoknak és harmonizálnak az érintett önkormányzatok terveivel.
A miniszter bejelentette, hogy javaslatot tesznek a fővárosi fejlesztéspolitikai és közlekedési intézményrendszer átalakítására. A tárca megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy az ingatlanfejlesztők a kerületekkel kötnek településrendezési szerződéseket a főváros beleszólása nélkül.
A 2028-2034-es uniós költségvetési időszak kapcsán Vitézy Dávid kiemelte, hogy a decentralizált, ágazati operatív programok rendszere megszűnik, az Európai Bizottság egyetlen egységes nemzeti tervet vár majd el. Véleménye szerint paradigmaváltásra van szükség: a vízgazdálkodásban az árvízvédelem helyett a vízmegtartásra, a közlekedéspolitikában az autópálya-építés helyett a vasútfejlesztésre kell helyezni a hangsúlyt.
Rámutatott, hogy a korábbi kormányzati működés során nem történtek érdemi előkészületek a 2028 utáni időszakra, így a teljes tervezési folyamatot az alapoktól kell újraindítani.
A Balaton és a Fertő tó partvonalának védelme érdekében a minisztérium átfogó szabályozási reformot indított el. A cél a part menti sáv beépítésének megállítása, a korábban kiadott kiemelt beruházási státuszok visszavonása, valamint a Balaton-parti építési szabályzat felülvizsgálata. A tárca még ebben az évben törvényi szintű javaslatokat terjeszt elő.
A miniszter bejelentette azt is: a tárca a napokban kiírja a feltételes kivitelezési tervezési pályázatot az új Közlekedési Múzeum teljes körű megújítására.
