Kivonulnak az amerikai erők Irakból, a miniszterelnök ultimátumot adott a milíciáknak
Az Egyesült Államok fegyveres erői a héten teljesen kivonultak Irakból, Ali al-Zaidi iraki miniszterelnök pedig arra utasította az Irán által támogatott milíciákat, hogy 2027. június 30-ig adják le fegyvereiket az államnak.
Irakban a katonai és félkatonai szervezetek nagy valószínűséggel több fegyverrel és több katonával rendelkeznek, mint a reguláris erők, és csak papíron vagy egyáltalán nem az állam irányítása alatt működnek. Erre példa a Hasd es-Sabi, azaz a Népi Mozgósítási Erők, egy 67, többségében síita milíciát tömörítő ernyőszervezet, amelynek taglétszáma 200 és 250 ezer fő között mozog. A szervezet hivatalosan a bagdadi kormánynak felel, valójában azonban teljesen önálló alegységekből áll, tagjai néha egymással is harcolnak, jelentős részük pedig iráni irányítás alatt működik. Irán belügyi és rendészeti célokra is használni kezdte a Hasd es-Sabi egyes alakulatait.
Az országban emellett számos terrorszervezet, iszlám radikális mozgalom és egy legalább 140 ezer fős autonóm kurd milícia is működik. Az iraki hadsereg papíron mindössze 200 ezer főt számlál, harcértékük pedig az elmúlt évtizedek háborúiban többször is kétségesnek bizonyult.
2014-ben az Iszlám Állam elleni harcok során az iraki reguláris erők gyakorlatilag teljesen összeomlottak. Emlékezetes a moszuli csata, amely során az Iszlám Állam 3000 harcosa elől futamodott meg több mint 60 ezer iraki rendőr és katona, felszerelésük pedig a dzsihadisták kezére került. Míg a 2 milliós várost az Iszlám Állam hat nap alatt elfoglalta, a visszaszerzése amerikai és brit segítséggel több mint kilenc hónapig tartott.
Az akkori helyzet sok szempontból hasonló volt a mostanihoz: az Egyesült Államok 2011-ben teljesen kivonta katonai erőit Irakból, majd 2014-ben az Iszlám Állam miatt kellett visszahívni azokat. A dzsihadistákat végül csak amerikai, illetve Szíriában orosz katonai intervencióval, a kurd milíciák mozgalmasításával és a Népi Mozgósítási Erők létrehozásával sikerült megállítani.
Ali al-Zaidi miniszterelnök felszólította az Irán által támogatott milíciákat, hogy előre egyeztetett feltételek szerint szolgáltassák be fegyvereiket az iraki kormánynak 2027. június 30-ig. Az elemzők szerint azonban szinte semmi esély arra, hogy több százezer, különböző politikai, vallási, törzsi vagy közösségi lojalitású fegyveres önként leadja azt az eszközt, amely sokuk szerint az elmúlt évtizedekben a túlélését garantálta. A hadsereg és a rendőrség bevetése az alku kikényszerítésére rossz ötlet, hiszen a beszolgáltatni kívánt fegyverekkel az érintettek vissza is tudnak lőni.
Arra is utal, hogy kevés esély van a milíciák lefegyverzésére, hogy al-Zaidi a nyáron már egyszer szabott egy ilyen határidőt az Irán által támogatott milíciáknak, amely éppenséggel tegnap járt le. Nincs információ arról, hogy akár egyetlen szignifikáns Irán által támogatott milícia is leadta volna fegyvereit.
Egyre több nemzetközi elemző aggódik amiatt, hogy ahogy 2014-ben, úgy hamarosan néhány éven belül ismét vissza kell hívni az amerikaiakat Irakba. Az országot mérgező vallási, etnikai és kulturális ellentétek semmit nem mérséklődtek, sőt az iráni háború miatt talán még jobban kiéleződtek, mint az Iszlám Állam összeomlása óta bármikor. Sok múlik azon is, hogy pontosan mit ért al-Zaidi „Irán által támogatott” milíciának, és hogy maga Irán mit reagál majd. Az is lehetséges, hogy az új miniszterelnök csupán verbálisan akar eleget tenni egy konkrét amerikai elvárásnak, de semmit nem tesz azért, hogy az érintett szervezetek tényleg letegyék a fegyvert.
Az amerikai kivonulás rövid távon annyiban biztosan fellélegzést jelent Irak népének, hogy leállnak az amerikai támaszpontok, valamint az iraki kormányerők elleni drón- és rakétatámadások Irán és az általa támogatott fegyveres szervezetek részéről. Hosszabb távon azonban beláthatatlan következményei lesznek a dolognak.
