Aranykonvoj-ügy: a főügyészhelyettes célszerűségi okokból magához vonta az eljárást
A Központi Nyomozó Főügyészség vette át az ukrán pénzszállítók sérelmére elkövetett, bántalmazással kísért jogellenes fogvatartási ügy nyomozását – közölte pénteken a vádhatóság.
Az eddig a Fővárosi Nyomozó Ügyészség hatáskörébe tartozó büntetőeljárást a nyomozásért felelős főügyészhelyettes célszerűségi okokból vonta magához, így a továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség jár el az ügyben. A hatóság hangsúlyozta, hogy az eljárás minden szálra és érintettre kiterjed majd.
Az ügy hátteréről a hét elején újabb részletek láttak napvilágot: Horváth Lóránt ügyvéd, az ukrán pénzszállítók jogi képviselője egy júniusi ügyészi feljegyzés tartalmát ismertette, amely a nyomozók és Szathmáry István nemzetbiztonsági ezredes Alkotmányvédelmi Hivatalban tartott találkozójáról készült. A dokumentum szerint Hajdu János akkori TEK-vezető egy bizottsági meghallgatáson arra utalt, hogy felesleges vizsgálni, kinek a döntése alapján fogták el a pénzszállítókat, mert mindenki tudja, hogy egy olyan személy döntött, akit nem lehet belekeverni az ügybe. A feljegyzés szerint a jelenlévők számára egyértelmű volt, hogy Orbán Viktorra célzott.
Szathmáry István neve azért is lényeges az ügyben, mert korábban közokirat-hamisítással gyanúsították meg. A testvérét, Szathmáry Zoltánt a parlament a napokban egyhangúlag, 138 nem szavazattal elutasította legfőbbügyész-jelöltként.
Fürcht Pál volt főügyész a hétfő este közzétett nyílt levelében a korábbiaknál is konkrétabban írt az eset politikai és ügyészségi hátteréről. Állítása szerint a bizonyítékok alapján az aranykonvoj egy politika által kreált ügy volt, a nyomozás adatai pedig arra utaltak, hogy Orbán Viktor március 3-án adott utasítást a titkosszolgálatnak a pénzszállítók két nappal későbbi elfogására. Fürcht úgy véli, a titkosszolgálat már március 4-én egyeztetett a Legfőbb Ügyészség vezetésével, hogy a másnapi feljelentést követően szokatlan gyorsasággal, órákon belül megindulhasson az eljárás és a tervezett akció.
A volt főügyész a nyomozati iratokra hivatkozva beszámolt a gyanúsítottak súlyos bántalmazásáról is. Leírása alapján a pénzszállítókra csuklyát húztak, megbilincselték és levetkőztették őket, egyikük pedig olyan ismeretlen eredetű szert kapott, amely miatt kórházba kellett szállítani. Sem az ügyvédjükkel, sem a diplomáciai képviselőjükkel nem léphettek kapcsolatba, és a titkosszolgálat munkatársai már a hivatalos rendőrségi kihallgatás előtt is kikérdezték őket.
Fürcht májusban minderről jelentést tett a Legfőbb Ügyészség vezetésének, ám elmondása szerint ezután a nyomozást úgy irányba állították, hogy a felsővezetőket még tanúként sem lehetett kihallgatni, és Szathmáry István szerepét sem vizsgálhatták érdemben. Állítása szerint a kialakult, általa szakmailag vállalhatatlannak tartott helyzet miatt június 8-án lemondott posztjáról.
Levelében Fürcht visszautasította azt a feltételezést, hogy tavaszi fellépésével a későbbi legfőbbügyész-jelölt kinevezését akarta volna megakadályozni, hiszen akkoriban még más volt az államfő és a legfőbb ügyész is, a jelölésről pedig nem tudhatott. Azt viszont furcsállta, hogy az ellene indított fegyelmi eljárást csak hónapokkal a lemondása után, szeptemberben rendelték el, amit ő a jelölési folyamattal hozott összefüggésbe.
A volt főügyész korábban már megfogalmazott hasonló vádakat az ügyészség és az Alkotmányvédelmi Hivatal informális összefonódásáról, állítva, hogy a vezetők sokszor úgy adtak utasításokat, hogy annak ne maradjon írásos nyoma. A Legfőbb Ügyészség a politikai befolyásolásról szóló vádakat határozottan és következetesen visszautasítja. Álláspontjuk szerint Fürcht a tények helyett saját szubjektív meggyőződését hangoztatja, a nyilatkozatok nyilvánosságra kerülését pedig az ellene folyó fegyelmi eljárás számlájára írják. A volt főügyész állításai nyomán tett feljelentéseket jelenleg a Szegedi Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja.
