Állítólag napvilágot látott Putyin titkos háborús terve: három lépésben fojtaná meg Ukrajnát
Egy feltehetően orosz tervként bemutatott dokumentum alapján Moszkva akár ezer rakétával, drónnal és bombával próbálhatja megsemmisíteni Ukrajna energetikai infrastruktúráját a közelgő téli hónapokban, hogy elvágja az ukrán nagyvárosokat az áram-, fűtés- és vízellátástól.
A terv létezésére Denisz Smihal ukrán energiaügyi miniszter hívta fel az európai partnerek figyelmét egy párizsi egyeztetésen. Az orosz nyelven íródott, augusztusi keltezésű dokumentumot a New York Times is megszerezte, bár független forrásból nem tudta ellenőrizni annak hitelességét.
Az idézett terv három szakaszt vázol fel. Az első lépésben az Ukrajna nyugati határánál lévő alállomásokat iktatnák ki, amelyeken keresztül az ország villamos energiát importál a többi európai országból. A második szakaszban a vízerőművek lennének a célpontok, a harmadikban pedig Ukrajna három működő atomerőművét kényszerítenék leállásra. Utóbbit úgy érnék el, hogy a reaktoroktól alig másfél kilométerre található kapcsolóállomásokra mérnének rakétacsapásokat, így választva le a létesítményeket a hálózatról.
Az állítólagos terv szerint Kijevben, Harkivban és Odesszában 90 százalékkal csökkentenék a villamosenergia- és fűtésellátást, valamint súlyosan megbénítanák a csatornahálózatot is. Újdonság, hogy a dokumentum a vízellátási rendszer – így a szivattyúállomások és a szennyvízkezelő létesítmények – elleni nagyszabású támadásokat is előirányozza, erre korábban nem volt példa.
Az első nagyobb csapás nem váratott sokat magára, ugyanis szerda hajnalban rakéták és drónok csapódtak be egy nagy hőerőműbe és más energetikai létesítményekbe Kijev környékén, így több kerületben megszűnt az áram- és vízellátás. Az ukrán hatóságok szerint ezzel kezdetét vette az a kampány, amelynek célja, hogy az ukrán városokat fagyba és sötétségbe taszítsák.
Ukrajna hónapok óta készül a télre. Kijev védőszerkezeteket épített a kritikus létesítmények, például az alállomások fölé, emellett kisebb, nehezebben célba vehető gázturbinákat telepített, és megerősítette a hálózat teherbírását. Smihal augusztusban az ukrán parlamentben arról beszélt, hogy az ország mintegy 15 gigawattnyi rendelkezésre álló kapacitással bír, amely az év végére 21 gigawatt fölé nőhet, ami fedezné a tavalyi télen mért, nagyjából 18 gigawattos csúcsigényt.
A megszerzett, állítólagos orosz terv azonban éppen ennek a csaknem 15 gigawattos kapacitásnak a megsemmisítését tűzi ki célul. Energetikai szakértők szerint a felkészülés legfeljebb tompítani tudja a csapások negatív hatásait. Olena Pavlenko, a DiXi Group ukrán energetikai kutatóintézet vezetője úgy fogalmazott, hogy a háborús telek annyira meggyengítették az ország villamosenergia-hálózatát, hogy az újabb hideg évszak átvészelése olyan, mint „maratont futni egyetlen tüdővel”.
A szerdai támadást követő áramkimaradások is a rendszer sérülékenységét jelzik, elemzők szerint ugyanis néhány célzott csapás is elegendő lehet ahhoz, hogy megsemmisüljön az elmúlt hónapok során helyreállított kapacitás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban nyilvánosan kijelentette, hogy az orosz haderő télen kiterjedt csapásokat mér majd Ukrajna energetikai létesítményeire, amit megtorlásnak nevezett az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokért cserébe.
